Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

III. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK - 4. Dézsmaadó jobbágy-adófizető polgár

Szőlőhegy Dézsmaadó (fő) 3 év (összes) 1578 (összes) % Fermező 21 (625) 3% 28 (364) 8% Istenhegy 28 (625) 4% 49 (364) 13% Kiságazat 60 (625) 9% 51 (364) 14% Kálnás 11 (625) 2% 21 (364) 6% A táblázat mutatja, hogy ezek a szőlőhegyek két-háromszorosan magasabb arányt képviseltek az alacsony terméseredményű szőlőknél, mint a topográfia egészében, ezeken volt a legnagyobb arányú a kisbirtok, s ezen szőlődarabkák tulajdonosai között bizonyosan nagy számban voltak miskolci zsellérek. A mezővárosi polgár legfontosabb közössége azonban a mezőváros kommunitásában, a város önkormányzati szerveiben, önigazgatásában, a saját közössége szabályozására hozott statútumokban, bíráskodásban testesült meg. Ennek az önigazgatásnak szimbóluma, irányítója, szabályozója a mezővárosi polgárok választotta testület, a tanács volt, élén a főbíróval és tagjaival, az esküdtekkel. A tanács által vezetett városi jegyzőkönyv tanúsága szerint a város magas fokú igazgatási, jogbiztosító funkciókat ellátó működése éppen azokat a hiteleshelyi feladatokat elvégzendő jött létre, amelyekkel a szőlőingatlanok forgalmát intézték. így nem csodálható, hogy a város vezetése jórészt a miskolci polgárok azon köréből került ki, akik maguk is szőlőbirtokosok voltak, mégpedig a birtokosok elit rétege. A Miskolci Városkönyv 1990-es kiadásában közzétették a városi igazgatás 16. századi archontológiáját, a főbírák, tanácstagok névsorával. A Városkönyv ezeket az adatokat hiányosan őrizte meg, a legtöbb tanácstagot 1569-ból (28), 1580-ból (11) és 1585-ből (15) ismerjük, így célszerű volt ezt a három névsort összevetni a 16. századi dézsmajegyzékek 6 évének (1549, 1577, 1578,1579, 1583, 1594) legtöbb dézsmát fizetőivel, ahol a legnagyobb dézsát 3 egri köbölnél (90 icce) húztuk meg. A tanács 28 tagja közül 1569-ben 9-en voltak a század legtöbb dézsmát adó jobbágyai között (32%), 1580-ban a 11 közül 6-an (54%), 1585-ben 9-en (53%). Három esetben azonban a tanácstagoknak nem egy, hanem két szőlőjük is volt a legtöbb tizedet adó birtokok között ugyanabban az évben (Varga Demeter, Tejfeles Gergely, Szabó Péter), Tőkés Gergely pedig 1577-ben három szőlője után is 4 kassai köböl feletti tizedet adott.