Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

III. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK - 1. Szőlők-szőlőhegyek-pincék

A 18. századi térkép alapján készült térképvázlaton követhetjük a decimatorok útvonalát, akik a mai Avas-hegy délkeleti oldalától indultak Nyugat felé, s ezen az összefüggő szőlős hegyoldalon - Szentgyörgy-Középszer-Ruzsin-Örömhegy - haladtak a hegy nyugati végéig, a tapolcai határig. Itt megszakadtak a szőlők, s dézsmaszedők észak felé fordultak, s ismét a diósgyőri határnál kezdték el a Miskolctól északra fekvő, de oldalukkal délre néző promontoriumok dézsmálását: Győrfele-Kerekhegy-Bedegvölgy-LikoldalKálnás-Nagyágazat-Kiságazat-Istenhegye-Bábonyibérc-Fermező. Ez a kör nemcsak a miskolci szőlőhegyeken, hanem a város hatérán is körbevezette a decimatorokat, legalábbis képzeletben, hiszen a szőlőhegyek szerinti dézsmálás nem jelentette mindig a helyszíni adminisztrációt. A Győroldal/Győrfele és Bábonyibérc elnevezések a szőlőhegyeknek a szomszédos helységekkel ill. azok szőlőhegyeivel való közvetlen földrajzi kapcsolódását őrzik, s kötik össze Miskolc promontoriumait a miskolci borvidék falvainak szőlőtermő hegyeivel. A Szentgyörgy az itt épült középkori kápolna patrocíniumának emléke,

345 a Kerekhegy, Likoldal, Nagy-és Kiságazat a földrajzi felületi forma alapján kapta nevét. A Középszer a csabai és miskolci promontoriumok közötti határrész megnevezése. Pesty Frigyes dűlőnévgyűjtésében a 19. század második felében így magyarázza: „felső és alsó Szentgyörgy közt lévén mint illy középen fekvő nevezetetett Középszernek".

346 A 16. századi forrásokban azonban nem válik a Szentgyörgy Promontorium alsó és felső részre. A Bedegvölgy nevét Pesty Frigyes gyűjtése a bedeghi Nyáry családéból eredezteti,

347 természetesen tévesen, hiszen bedeghi Nyáry Pál Török Zsuzsanna férjeként csak az 1570-es évektől lesz részbirtokos Miskolcon. Sokkal valószínűbb a szláv személynévből (Budigoj) való eredeztetése, mint más „bedeg/bödög" elő- vagy utótagú helynevek esetében.' Az Istenhegy és Örömhegy nevét csak mondák magyarázhatnák, ezek hiányában azonban csak az elnevezés szakrális, lelki indíttatását feltételezhetjük. A Kálnás név ismeretlen eredetű. A neveknél azonban lényegesebbek a szőlőhegyek szőlői. Az egyes birtokok, melyeket szőlőknek neveztek, nagyságára csak a termés ill. tizedének mennyiségéből következtethetünk, valamint az esetleges vételárból. A dézsmajegyzékek azonban nem szőlők, hanem a dézsmaadók számát közlik, s egy szőlő után - van eset - hogy többen is adnak dézsmát, bár általánosabb az egy szőlő - egy dézsmafizető, így az utóbbi mutató a szőlők hozzávetőleges számát is jelzi. 345 Gyulai-Tóth 1993 22-23. 346 Pesty 1864 206. 347 Uo. 208-209. 348 TESZ I. 98. és 279.