Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
III. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK - 1. Szőlők-szőlőhegyek-pincék
ffl. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK 1. Szőlők - szőlőhegyek - pincék A miskolci szőlőhegyek topográfiájához - 18. század közepinél előbbi térkép nem lévén - elsődleges forrásként a dézsmajegyzékeket jelölhetjük meg. 343 Már a legelső ismert borregestrum (1549) a szőlőhegyek feltüntetésével vétetett fel, a további szőlőhegyek szerint jegyzékek: 1577, 1578 és 1603. Ez utóbbit, bár már nem 16. századi forrás, éppen azért vontuk be a vizsgálatba, mert 1578 után az első olyan jegyzék, amely tartalmazza a szőlőhegyeket is, nemcsak a dézsmaadókat és dézsmamennyiséget. 1549ben a jegyzékbe beírt 14 (!) szőlőhegy szinte az ismeretlenségből pattan elő „teljes fegyverzetben", igazolva, hogy a királyi birtoklás majd kétszáz éve, s feltehetőleg már az előző századok is körbeplántálták szőlővel a Szinva patak völgyébe, a Bükk alatti vulkanikus dombok közé telepedett várost. A miskolci szőlőhegyekldézsmaadók 1549-1603 1549 1577 1578 1603 1. Zenth giergh hegye/49 2. Kezep zeer/10 3. Ewrem hegie/13 4. Rwsinth/13 5. Gyewr fele/8 6. Kerek hegy/34 7. Beteg wewlge/45 8. Kalnas/25 9. Luk oldal/13 10. Nag agazath/50 11. Kys Agazath/35 12. Isten hegye/17 13. Baboni Beerch/79 14. Fermeze/14 1. Zent Georg hegie/65 2. Kezepzer/18 3. Rwsyn/34 4. Eorom hegye/14 5. Geor fele/17 6. Kerek hegy/57 7. Beteg weolgye/83 8. Lywkodal/7 9. Kalnas/38 10. Nagh Aghazat/66 11. Kis Agozath/74 12. Istenhegie/24 13. Babony Beercz/105 14. Fermeze/22 1. Zent GiorgHegie/62 2. Közepzeer/20 3. Rusin/34 4. Eörömhegye/14 5. Győrfele/22 6. Kerekhegye/60 7. Beteghwölgy/83 8. LikoodaU/ll 9. Kalnas/33 10. Nagy Agozath/75 11. Kis Agozatth/60 12. Istenhegye/28 13. Babonibercz/99 14. Fermező/21 8. Közép szer/7 9. Zent Giörgj Geie/13 10. Ruzin/5 1. Betegh Veölgie/41 2. Giőry oldali/10 3. Kerek Hegy/7 4. Kis Agazatt/28 5. Kalnas/9 6. nagy Agozatt/29 7. Isten Heige/49 A szőlőhegyek sorrendje az ötven év alatt nem változott, csak 1603-ban kezdték a dézsmálást a szokásos Szentgyörgy helyett a Bedegvölgyön, s az Istenhegyéről vágtak át a várostól délre fekvő Középszerre-Szentgyörgyre. A szőlőhegyek mindegyik ma is élő földrajzi név, s az volt a 18. század második felében is, ezért helyezhetjük el Miskolc egyik legkorábbi kéziratos térképén (1778 körül) 344 a 16. századi promontoriumokat. A térkép csak a Likoldal (ma: Lyukó) promontoriumot nem tartalmazza, de a Kálnással való megcserélése egyértelműen igazolja szomszédos helyzetüket (1549 ill. 1578) (12. kép). 343 A bordézsma-jegyzékek jelzetei a Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban nem hivatkozunk külön az egyes évek listáira): OL Reg.Dec. Borsod 1549/7,1575/4, 1577/6,1578/5,1579,13, 1581/20,1582/16, 1583/19,1594/13,1597/8, 1599/9, 1600/8, 1603/6 344 HOM HTD II. 324.
