Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 3. Katolikus szerzetesek-protestáns egyház
nan borait elvitték: „haza sem szőlője nem szabados a honnan az borokat ki vonták," ezért a a diósgyőri tiszttartónak joga van a borok elvitelére: „mely megelégitessen, hogy szabadsága lehessen a tiztartónak". 3. Katolikus szerzetesek - protestáns egyház Miskolc birtoktörténetében a kora újkor új birtokosokat hozott: a zálogbirtokos főúri családokat és a török szultánt (mivel Miskolc 1559. decemberetői hász- vagyis szultáni birtok lett), 239 ugyanakkor a hit- és egyházi életben is új vallás és egyház jelent meg: a reformáció. A katolikus egyház a század utolsó harmadára teljesen elveszíti befolyását Miskolcon, a város lakói áttérnek a református hitre. A város két temploma közül a Szent István a város egyetlen református temploma marad, a másik, az újvárosi Boldogasszony templom egyházával együtt megszűnik egyházi objektum és intézmény lenni. Az egyetlen katolikus intézmény a mindszenti ispotály marad, amely a tapolcai apátság megszűntével előbb menedéket ad a szerzeteseknek, utóbb Miskolctól különválva a mindenkori tapolcai apát birtokába kerül. A miskolci szőlőbirtokos klastromok, annak ellenére, hogy épületeik, kolostori életük semmivé lett a 16. század közepén, nem szűntek meg Miskolcon szőlőt birtokolni a kora újkor másfél századában. A diósgyőri kolostor lerombolása - mely a pálos rend aktái között őrzött feljegyzés szerint a mohácsi vésszel pusztult el (1526. clade Mohacsiana ruinatur), s melyet Miskolc monográfusa Serédy Gáspárral pusztíttatott el ugyancsak 1526-ban 241 - a pálos aktákban őrzött oklevélmásolatok alapján Balassa Zsigmond számlájára írandó. Bancha Bálint, a ládi pálos kolostor vikáriusa és Dési Péter, a felnémeti kolostor perjele az Egri Káptalan előtt 1549-ben kiadott oklevelében ugyanis ez áll: „Balassa Zsigmond borsodi főispán az elmúlt idők meglehetős felfordulásai közepette (in hiis praeteritorum temporibus disturbiorum) a remetebarátok Diósgyőr városában épült klastromát leromboltatta (demoliri fee is set)". 242 A másik, ugyanekkor kelt oklevél, melyben Pozsgai Ferenc diósgyőri várnagy, a Balassa házaspár és pálos rend előbb említett képviselői állapodnak meg, már nem említi a rombolás tényét, csak azt, hogy a diósgyőri rendház ősi javait (bona haeredeitaria), melyeket Balassa Zsigmond és Fánchy Borbála a maguk számára elfoglaltattak (pro ipsis indebite accupari fecissent), visszaadják a pálosoknak (eisdem fratribus remisissent et resignassent)-. 243 A pálos javak között van a zempléni Harkány falu, a diósgyőri, csabai malmok, szőlők, a csabai kúria mellett a miskolci Alsópiacon egy kőház a mellette lévő malommal és a Szentgyörgy-hegyi szőlő, melyet (vagy legalábbis egy részét) 1376 óta folyamatosan birtokolnak a remetebarátok. Balassa Zsigmond hatalmaskodása előtt azonban a birtok a pálos kolostort illette, ennek megszűnésével viszont általában a pálos rendet (totius Ordinis Fratrum Beati Pauli I. Eremitae), 244 amelynek képviselői megmaradt kolostoraikból irányították a rend gazdasági ügyeit. A barátok és bizonyos nemes férfiak igen gyakori kérésére és követelésére (ad saepissimas petitiones et requisitiones) visszaadott pálos javak azonban nemsokára ismét a 239 Fekete - Káldy-Nagy 1962 525. 240 OL AP fasc.762. 241 Szendrei 1904 II. 135. 242 OLAPfasc.56. 243 OL AP fasc.56. fol.4/14. No.16. 244 OL AP fasc.56. fol.4-14. No.16.
