Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 2. Nemes szőlők-nemesek szőlei

vács tiltja és ellenzi a Szentgyörgy hegyen való szőlőt, kit Szentjános szőlőnek hívnak, és kit most bír Hevesi Mihály pap, mely szőlőt asszonyom ő nagysága adott Mihály uramnak, tiltja feleségére Dorkóra, Bak János leányára, úgy, mint (

~ Bak János pénze árát."

2 Szikszai Bak János 1507-ben a 223 'if Mindszentek ispotály oltárigazgatója volt. A Szentjános szőlőnevet, mint említettük a Szent János ' oltárjavadalom egykori birtokának tartjuk, melyet még Szabó Máté miskolci polgár adományozott 1522-ben az oltár szol- g ^p. Hevessy Mihály gájának javára. Hogy Hevessy Mihály nem csak egyetlen lelkész viaszpecsétje az dézsmamentes szőlőt hagyott örököseire, egy 17. század eleji oktávabor nyugtáján, forrás bizonyítja. 1622-ben fia Hevesi Dániel elzálogosítja Miskolc, 1578 parlagszőlőjét Csindom Jánosnak 20 forintért.

225 Ugyanez a (°

L Reg.Dec. Borsod 1578/5 szőlő az Adományszőlővel együtt 1629-ben is szerepel a vár- ala

PJ

án Homola K.) megyei jegyzőkönyvben, amikor a Hevessy-unoka Hevesi Mihály tiltja apját birtokai eladásától, mivel a szentgyörgyi Adományszőlőt Petrák Györgynek, egy másik Bodogh nevezetűt Csindom Jánosnak adott el.

226 A szentgyörgyi Bodogh szőlő azonosításában egy 1617-es topográfiai adat lehet segítségünkre. Ekkor Nemes Hevesi Mihály tiltja apját a Kecskekő (Kechke ko) promontoriumon lévő szabad és ősi parlagszőlő eladásától (a cuiusdam vineae liberae et aviticae pronunc desertae).

227 Mivel a Kecskekő nevű szőlőhegy nem szerepel a dézsmalistákon, egy városkönyvi bejegyzés

228 és a dézsmajegyzékek összevetésével

229 úgy véljük, a Kecskekő a Szentgyörgy része. így a Kecskekövön lévő szabad és ősi szőlő (1617) valószínűleg azonos a Bodogh nevű szentgyörhegyi szőlővel (1629), amely nevében talán a Boldogasszony plébániaegyház vagy oltár emlékét őrzi a protestáns hitű városban. A Hevessy család példa arra is, hogy egy családon belül különböző szőlőbirtokkal rendelkezhetnek annak tagjai. A dézsmamantes Adományszőlő, Szentjános és Bodogh nevezetű birtokok mellett volt dézsmás szőlő is, hiszen 1594-ben a dézsmajegyzékben Mihály pap özvegye is dézsmaadó (R. Michaelis Papné) 1 egri köböl tizeddel.

230 Hevessy Mihálynénak ez a szőlő talán saját öröksége. Ugyanő, nemes Gyulai Klára asszony tiltja fiát, a rokonságot és a birtokszomszédokat 1603-ban a Bábonyibércen lévő műveletlen szőleje meg/elvételétől (emptione). A vármegyei szék előtti tiltakozásában meg is magyarázza, hogy az utóbbi igen zavaros idők és saját erőtlensége miatt (propter ista turbulentissima tempóra viriumque tenuitatem) nem volt képes szőlejét műveltetni (ulterius excoli facere non posset), s ráadásul sok adóssága miatt a szükség annak eladására (divendere) is rászorítja.

231 S valóban, 1607-ben a vármegyei jegyzőkönyvbe már azt vezetik be, hogy „Miskolcon lakozandó Hevesi Mihály Papné Gyulai Klára asszony" 46 forintért elzálogosítja a Bábonyibércen lévő szőlejét kassai Titeli Zsófiának. A zálogos szőlő azonban csak Hevessyné halála után száll valójában az új birtokosra. „Míg én magam élek őkegyelméhez ne eresszem sem pedig maradékai, míg az Isten éltet őkegyelme 222 M.jk. 105. és 114. 223 Szendrei 1890 III. 145-147. 224 Kassa lt. Arch.

Secr. NN Miscellanea No.72. 225 BmLt 501/1 4.k. 437. 226 BmLt 501/1 4.k. 838. 227 BmLt 501/1 4.k. 209. 228 M.jk. 144. 229 OL Reg.Dec. Borsod 1577/5 230 OL Reg.Dec. Borsod 1594/13 231 BmLt 501/1 3.k. 658.