Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 1. Dominusok-servitorok

mellett az állandó portyázások, a közeli várak császári katonáinak és a töröknek állandó csatározásai fizikailag is fenyegették az itt élőket, a gazdálkodást. Fánchy Borbála 1561. június 15-én Nádasdy Ferencnek küldött levelében így ír a bizonytalan kilencedjövedelemről: „Jol lehet itt elegh therek hyrek vadnak, es az selenek eleg zerenche az e dolga. (Jóllehet itt elég török hírek vannak, és a szőlőnek elég szerencse az ő dolga.)".

111 A majorsági szántó- és rétgazdálkodáshoz képest is különösen elenyésző a szőlő majorkodása. Érthető, hogy az uradalom nagy súlyt fektetett a várkatonaság lovai miatt a rétek majorsági kezelésére, hiszen ezek a kaszáláson kívül más mezei munkát nem igényeltek. A köztudottan igen munkaigényes szőlőt, „melynek művelése szakmunkásokat igényel, robottal való művelése viszont nehézkes,"

112 Diósgyőr urai nemigen igyekeztek majorsággá tenni. Miskolc 1569-től vezetett jegyzőkönyve egyszer említ allodiális szőlőt: 1589. október 7-én „vallott szabad örököt Bornemissza Gáspárnak az Vasfejű Ambrus fia, Vasfejű Gáspár, mely szőlőre ugyan az Közép hegyen adott egy parlag szőlőt^ kinek szomszédja napkeletről az Valós út, napnyugatról az Homonnay urunk szőlője".

11 1572-ben pedig, amikor már özv. Török Ferencné Országh Borbála a zálogbirtok örököse, egy szőlőadományozása során az adománybirtok, a Szent István-szőlője mellett a birtokszomszéd nagyságos Balassa János114 Az egykori plébániajavadalom melletti birtokos, Balassa János Zsigmond fivére volt, aki nemcsak szőlővel bírt Miskolcon a földesurak jóvoltából, hanem a nemes Fülep János magtalan halálával a koronára szállt miskolci nemesi házat is neki, Zólyom vármegye főispánjának adományozza Nádasdy Tamás nádor 1562-ben.

115 Az 1563-as miskolci urbárium már az óvárosi nemesi házak között írja össze a Balassa Jánosét is,

11 de a főutcái kúria mellett és ezzel együtt a Szentgyörgy-hegyi egyházi javadalom birtokszomszédsága is birtokosának kitüntetett társadalmi státuszára utal. 1563-ban az uralkodó földesúri hatalma alá visszakerült Miskolc tanácsa és lakosai jobbágykérvényekkel árasztották el a királyt, miután megszabadultak a kegyetlen, visszaéléseket is elkövetett Balassa-Fánchy uralomtól. Ezekből a Magyar Kamara Archívumában fennmaradt folyamodványokból már Szendrei János monográfiája is közölt egynéhányat,

117 de a történeti kutatás figyelmét igazán Kubinyi András hívta fel rájuk.

118 A kérvények között van Miskolc lakosainak esküdtjeinek és bírájának alázatos kérelme, melyben az egyik legsúlyosabb panaszuk: „Az varas vegén monoth (malmot) és soeloekeot, ky twlaydona vona az zegeny varasnak, Sándor Benedek és Czathary István byrya, es Forgách Simonis byrya, és Megery Janosis egy zeolet byr, es Gorbay Ambrusis eg zeoleot byr"

119 (3. kép.) A panaszokban Forgách Simon, Megyeri János és Gorbay Ambrus az urbáriumban is szerepeltek, mint a visszaháramlott ill. egykori oltárjavadalom-szőlők új birtokosai. Közülük Gorbaynak és Sándor Benedeknek főutcái nemesi házát is felvették az urbáriumba.

120 Ők nemcsak szabad nemesi házzal és annak tartozékaival, hanem - feltehetőleg dézsmamentes - szőlővel is rendelkeztek. Kúriájuk, 111 OL P 707 Missiles Balassa Zsigmond(né) 112 R.Péter 1964 170. 113 M.jk. 347. 114 Szendrei 1890 III. 248. 115 BmLt Borovszky céd./Miskolc. Donat[iones] palat[inales] I. 100. 116 OL UeC 87/73 117 Szendrei 1890 III. 217-242. 118 Kubinyi 1963 119 OL NRA 723/33 120 OL UeC 87/73