Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 4. Templomok-oltárok

Ugyanezen oltárnak már a 15. században is gyarapították javadalmát, mégpedig István eperjesi lelkész, aki három miskolci szőlejét adományozza 1491-ben a Szent Mihály oltár fenntartására Eperjes város tanácsának. A szőlők a Csermelyke-Csermőke (Chcrmelke) és az Erdőrejáró (Erdewrejaro) szőlőhegyen fekszenek.

75 A szőlőhegyek nem Miskolcon, csak Miskolc határán fekszenek, hiszen a Csermőke csabai Promontorium,

76 a másik pedig nem szerepel a dézsmaj egy zekékben. Sajnos, a különleges adomány további sorsáról hallgatnak a források, pedig nem lenne érdektelen megtudni, az eperjesi tanács hogyan műveltette a Miskolc környéki szőlőket és a termésből hogyan javadalmazta a város egyházának Szent Mihály oltárát. Az oltáralapítás és -javadalmazás kiváltsága a város minden lakóját és jobbágyát illette, így lehet, hogy Kovács Istvánnak a Vay család berkeszi levéltárából közölt 1489-es oltáralapító oklevele mellett másik oltárjavadalmat adományozó Mohács előtti oklevelet is felleltünk Kassa város titkos levéltárában. A 19x28 cm nagyságú hártyára írt eredeti oklevelet a miskolci plébános házában közjegyző (nótárius publicus) készítette 1522. szeptember 21-én

77 (1. kép). Az oklevél kiállításakor egyrészről Szabó Máté, Miskolc város polgára (circumspectus Matheus Zabo concivis oppidi Miskholz) másrészről Devecseri István, az egri egyházmegye papja (discretus vir Stephanus presbiter Agriensis diocesis) jelent meg. Az oklevélben Szabó Máté megfontolván életének rövid voltát, megígéri, hogy saját költségén két miskolci szőlőt vásárol az oltár szolgájának és kész annak házát felújítani (duas vineas servitori altaris in territorio oppidi Myscholz propriis suis expensis comparare promisit, necnon domum eius reformare intendens). Az oltár a Szent István plébániaegyházban van, a Mindenható Istennek és Szent Jánosnak tiszteletére építették és javadalmazták régtől fogva (quaedam altaria ad honorem dei omnipotentis et Sancti Johannis in ecclesia parochiali divi regis Stephani oppidi Myskholz edificata fuerat et dotata). Ezen oltár szőlei és háza, melyek javadalmazásból tartoznak az oltárhoz, ameddig még volt javadalmazása, nagymértékben pusztává lettek (cuius altaris et vineae ad eundem pertinentes propter collationes beneficiorum, quorum protunc intererat collatio eiusdem, penitus ... et desolationem devenissent). A szőlőket és a házat Szabó Máté István plébánosnak adományozza (donavit), aki igéri, hogy az oltárnak hűségesen és tiszta lelkiismerettel szolgál a jövőben (dominus Stephanus presbiter promittens ipso altari fideliter et pura conscientia serviturus). Feltűnő, hogy 1522-ben az egykori oltárjavadalmak már pusztává lettek, s a miskolci polgár adománylevele nem az oltárt, hanem annak szolgáját javadalmazza. Talán ezen javadalmak egyike az a szőlő, melyről 1576ban az alábbi jegyzőkönyvi bejegyzést vezették be a város könyvébe: „Szikszai János kovács tiltja és ellenzi a Szentgyörgy hegyen való szőlőt, kit Szentjános szőlőnek hívnak és kit most bír Hevesi Mihály pap.

78 Ezt a szőlőnevet az oltárjavadalmat adományozó oklevél „feltalálása" előtt a Szent István-szőlő elírásának, tévedésnek gondoltuk,

79 de az eddig ismeretlen Szent János oltár és javadalmának létezése valószínűsíti, hogy Szabó Máté egyik szőlejéről van szó. Egy másik jegyzőkönyvi tiltás szerint ezt a szőlőt a zálogbirtokos földesasszony (guthi Országh Ilona) adta prédikátorának.

80 Az 1576-ban a református prédikátor birtokában lévő szőlő nevében egy előző korszak, vallás emlékét őrizte meg az új hitre tért mezővárosban, amely hitben oltárok helyett már csak szószék, fehér falak a vallás gyakorlásának díszletei, de melyben vallásuk papját ugyanúgy sző75 BmLt Borovszky Céd./Miskolc. Eperjes vs.levéltára 522. Dr. Iványi Béla szives közlése 76 OL Reg.Dec.Borsod 1579/8 77 Kassa lt. Arch.Secr.OO Miscellanea No 72. 78 M.jk. 114. 79 Gyulai-Tóth 1993 26. 80 M.jk. 105.