Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 4. Kereslet-kereskedés

Miskolc hódoltsági peremvidéki helyzete a török adók és betörések miatt súlyos gondot, terhet, nem egyszer tragédiát jelentett a városlakóknak, de a vidék végvárai, amelyek szigetként emelkedtek ki a töröknek hódolt terület tengeréből (Eger, Diósgyőr, Ónod, Szendrő) a bor állandó és biztos keresletét is biztosították. 1563-ban Zay Ferenc kassai főkapitány és Pesthy Ferenc királyi megbízott a diósgyőri vár átvételénél 32 hordó bort foglaltak le (subaresto) a Fánchy örökösöktől, s kérik az uralkodót, hogy ezt a mennyiséget „mivel sem készpénzt, sem bort nem lehet szerezni, a szendrői vár német katonáinak ellátására fordíthassák, ugyanis a német katonák Szendrőben nagy szükséget szenvednek a borhiány miatt (magna enim necessitate milites germani in Zenderew ex defectu vini praemuntur)."

552 Már szóltunk a diósgyőri várnagy asztaltartására kiutalt - és kevésnek bizonyult bormennyiségről, de a diósgyőri várbeli tisztek, katonák is állandó fogyasztói voltak a bornak. 1563-ban Pesthy Ferenc új rendszerű várszolgálatot kíván elit lovasokból bevezetni, akik négy napos intenzív szolgálatuk alatt tisztjükhöz méltó ellátást kapnának (mensam seu tabulam honestam).

553 Az asztal, asztaltartás elképzelhetetlen a megfelelő mennyiségű bor nélkül. Őfelségének nemcsak a kapitánya, hanem két castellanusa is rangjához méltó asztalt kap a várban (mensam honestam in arce), ezen kívül a vár készletéből 8 (!) servitornak való élelmet (Ambo castellani habent ex arce praebenda victualium ad octo servitores).

554 Már R.Péter Katalin is felhívta a figyelmet az asztaltartás és a borkereslet öszszefüggésére: „egyes tisztviselők nemcsak saját asztalt tartottak, hanem az alájuk rendelt személyzet egy része is náluk étkezett".

555 Nem szabad lebecsülnünk egy olyan város, ahol 500-600 dézsmaadó is volt, belső fogyasztását sem. S itt nemcsak a kb. 300 literre becsült általános évi személyes fogyasztást (napi egy iccét) tekintjük,

556 amelyet valószínűleg igyekezett mindenki a saját készletéből fedezni, hanem az alkalmi vagy a nagy mezőgazdasági munkák körüli borfogyasztást is. 1592-ben Péter-Pál nap táján özvegy Bakos Balázsné egy hordó bort vitetett be Miskolcra arra a lakomára, melyre a diósgyőri vár urait Nyáry Pált és Török Istvánt is meghívta.

557 1589-ben az egri Budy (Bódy) Menyhért szolgája 25 hordó bort (huczon őtt borokat) adott a miskolci Borbély Mihálynak leánya menyegzőjekor.

558 1598-ban az idegen bor behozatalával kapcsolatos miskolci perben a Miskolcon lakó tullosi Szabó János jobbágy vallja, hogv „megh feleségem nem volt, hanem az lakodalomra akkor hoztam vala Kazarull" bort. Ugyanekkor vallja Vályi Mihály nemes személy, hogy „aratásban" és „zwereth tayban" hozott be Miskolcra bort. A keresletnek, fogyasztásnak, kereskedelemnek tárgyalásakor nem kerülhetjük meg a piacok és vásárok kérdését. Miskolc város jegyzőkönyvéből a mészárosok húsvágásáról szóló statumokból egyértelműen kiderül, hogy a 16. századi hetipiac, sokadalom napja Miskolcon a szerda volt.

560 A mezővárosok korai történetével foglalkozó munkák évi 561 vásár tartásáról is tudnak a 15. században. A vásárra vonatkozó egyetlen oklevelet Szendrei János közölte monográfiájának Oklevéltárában.

562 Az oklevél szerint 1433. áp552 Borovzsky céd./Diósgyőr jelzet nélkül 553 OL NRA 266/7 554 OL NRA 723/24 555 R.Péter 1964 181. 556 R.Péter 1964 181. 557 BmLt 501/c XVIII. VIII. 56. 558 BmLt 501/c XVIII. V. 6. 559 BmLt 501/c X. I. 157. 560M.jk. 164. 245. 561 Bácskai 1964 19. 562 Szendrei 1890 III. 494-495.