Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 3. Kocsmák és kocsmái tatás
megyei törvényszék előtt enyingi Török István ellen, mert 1603-ban Szent Lukács nap tájban Török István agilis jogállású servitora és gyalogos katonája, Pap János (Agilis Joannes Pap, alias servitor et pedes) ura speciális megbízásából (speciali commissione) megtámadta kocsiját az úton, s tőle 6 vagy 8 kád bort (sex vel octo scaphia vinorum) elragadott, 100 forint értékben. 537 A földesurak és servitoraik kocsmáitatásához az uradalom megteremtett a megfelelő hátteret: országos hírű vásár, mezővárosi piac, jó pincékkel épült kúriák és a vár dézsmabor befogadására alkalmas pincészete. Vas István kiszolgált várnagy a letelepedéséhez kért ház szomszédságában említi a vár hárskerti pincéit, 53 de a várbeli pince inventáriumát is idéztük már, ahol annak kifosztása után is 48 gönci hordó sorakozott. 1606-ban bedeghi Nyáry Pál provizora írja urának a borok tárolásáról: „Az my penig az Báthory Uram eő Nagysága zamara való Borókait illety en Gengeösrol megh hozattam dyosgőrben az keőlikban zép modgiaval helben rakattam, az dinnyebor ketteő, az Égik Eötwenhárom keöbleős, az Második Negwen kilencz kőbleős. Az kilenczed Borys ketteő, mindenik harmincz három három kőblos, Maiorsag Bor Egy tizen három kőblős. Annak felette Nagyságodnak holtt megh Egy Jobagia Azzony, Niró Benedekne, Nagyságod zamara hagiott Egy bort cub.35. Aztis el hozattam, mind az Miskoczy Pinzes borokai egietemben zipen az keőlikban rakattam." 539 A kilencedbor, majorsági bor mellett a miskolci pénzes bor valószínűleg a borfoglalással vásárolt mennyiséget jelenti. A provizor megemlékezik Nyáry Pál meghalt jobbágyáról, Nyiri Benedeknéről is, aki egy 35 köblös hordóval hagyott földesurára bort. Nem tudjuk, hogy Nyiri Benedeknek, aki 1578 és 1594 között volt dézsmaadó Miskolcon, az özvegye vajon csak borát hagyta földesurára, vagy háramlás útján ingatlanait is. A pincében mindenesetre békében megfért a jobbágy urára maradt hordós bora mellett a birtokszomszéd(?) földesúr Gyöngyösről származó bora, valamint az uradalom kocsmáitatásának alapját képező kilenced-, majorság- és foglalt (pénzes) bor. A borfoglaláson túl a dézsma adminisztrációjánál már említett, a törköly megcsapolásával szerzett, a Hegyalján csepegésbornak nevezett 540 must elsajátítása is a törvényes kilenced felett juttatott bort a földesúrnak és a vár tisztviselőinek. A bor, és a - szintén kilencedből származó - búza eladása a földesúr számára sokszor az egyetlen lehetőséget jelentette, hogy készpénzhez jusson. 1559. június 14-én özvegy Balassáné azt írja Diósgyőrből Nádasdy Tamásnak, az ország nádorának arról az ötszáz forintról, mellyel Bebek Ferencnek tartozik: „ az V forintot kéz pénzből meg adom neki az buza és az bor jöwedelemért es az Miskolczon való iöwedelemert, ezt penyg kys ázzon nap előt eg héttel awag ketthöwel". 541 A miskolci jövedelem valószínűleg a készpénzben kapott cenzus, amelyet a levél szerint augusztus végén, szeptember elején kapott meg a diósgyőri úrnő 1559-ben. Hogy a földesúri bor miskolci kocsmáitatásának mennyire feltétele volt a város piacán álló kőház, arról egy 1646-ból való vármegyei jegyzőkönyvi feljegyzés tanúskodik. A 17. század közepére a diósgyőri uradalmat többszörös alzálogosítások folytán már nemcsak a nagy főúri családok birtokolják, hanem több vármegyei nemesi família, melyek szintén földesúri jogon bírják a nekik zálogba vetett portiot. Ekkor a diósgyőri zálogbirtokos, Lónyay Zsigmond tiszttartója, Szinthai István tiltakozik a vármegye előtt, hogy „némely maguk erejében és házuk szabadságában bizakodó miskolczi és diósgyőri 537 BmLt 501/1 4.k. 702. 538 OL NRA 266/12 539 OL P 707 No. 8251 540 Orosz 1965 16. 541 OL P 707 Missiles Balassa Zsiogmond(né) 1559.
