Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

A RÉPÁSHUTAI ÉS A GYERTYÁNVÖLGYI ÜVEGHUTÁK

zött tőke egy részét megtéríteni. Megállapodtak abban is, hogy az üzem termelésének felét mindig Koós Márton raktáraiban, boltjaiban helyezik el.

112 A kereskedelmi tőke részvétele a termelésben a termékelőállítás állandó szinten tartását és folyamatosságát biztosította, s egyben állandó piacot teremtett az üzem termékei számára. Az üzem épületekben és berendezésekben nyugvó alaptőkéje 30 000 pengőforint volt, a forgótőke pedig megközelítette a 8000 forintot. Ebből évente 2000 forintot fordítottak a munkabérek fedezésére. A gyertyánvölgyi üzemekben 1851-ben 11 200 pengőforint értékű terméket állítottak elő évente. Ez 8400 kopa fehér és zöld színű palacküveget, valamint 2000 kopa táblaüveget jelentett, amelyet 9 szakmunkás készített 2 olvasztókemencében előállított üvegmasszából. A monarchia gyáriparáról 1856-ban közzétett jelentés szerint egy olvasztókemencében 7 tégely szolgált az alapanyagok olvasztására.

113 Schussel ka Gusztáv cégjelzéses levelének és számlájának fejléce 112 HOM. HTD. Ltsz. 69.5.78. Megay Géza gyűjtése. A gyertyánvölgyi üveggyár iratanyaga az üveggyártás megszűnése után Tótsóvárra került. Megay Géza gyűjtése többek között az ebből az anyagból készült jegyzeteket is magában foglalja. 113 Fényes E., 1851. 98. A kopa szlovák eredetű szó. Jelentése: csomó. Területünkön egy kopa 10 db üveget jelentett.