Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

BEVEZETÉS

kapcsolatot még a cseh üveg hatása sem szüntethette meg, bár módosulására különösen a művészi formálás terén nem is egy jel utalt. Csehország földrajzi közelsége miatt különösen a felvidéki területeken volt jellemző a kristálystílus felé mutató ún. „átmeneti típusok" előállítása.

18 Korabeli üvegiparunk más vonatkozásban is átmeneti állapotot tükröz. A középkori bányavárosi üveghuták mellett ugyanis szép számmal jöttek létre új, főúri alapítású üvegkészítő üzemek. Ezek mintegy évszázad alatt kialakították a kristálystílusú termékek uralkodóvá válásának feltételét. A főúri családok közül elsőként a dunántúli birtokos Batthyány család ismerte fel az üveggyártásban rejlő gazdasági lehetőségeket. A Felvidék kedvező adottságú területein pedig a Pálffyak létesítettek először üvegcsűröket. Tevékenységük azonban eltörpült a Rákóczi család üvegipart fejlesztő törekvése mellett. A Rákócziak a 17. század derekától 1708-ig a mintegy kétmillió hold területű birtokukon, Sáros, Gömör, Abaúj, Bereg és Heves megyékben nagyszámú üvegkészítő üzemet alapítottak. Ezek közül néhány - mint a regéci és a parádi üzem - évszázadokon keresztül, folyamatosan üzemelt.

19 A 17-18. század fordulójának hutaalapításai a magyar gazdasági fejlődés szükségszerű következményei voltak. A 18. század elejétől kezdett ugyanis tért hódítani a főúri gazdálkodásban a merkantilista szemléletű gazdaságpolitika, amelyet aktív pénzügyi mérleg biztosítása, illetve ipari jellegű üzemek alapítása jellemzett. A török pusztításoktól nem érintett hegyvidéki területeken levő főúri birtokok hatalmas kiterjedésű, gazdasági szempontból kihasználatlanul álló erdőségeinek értékesítésére nagy lehetőséget biztosított a rendkívül faigényes üveggyártás. Ez az oka annak, hogy a 18. század elejére a régi bányavárosi huták mellett & főúri uradalmak központjaiban emelt üvegcsűrök váltak üvegiparunk bázisává. Ezek a 17-18. századi alapítású üveghuták azonban sem a velencei, sem a cseh üveg művészi színvonalához nem mérhető termékelőállításra voltak képesek. Közönséges zöld és fehér színű üvegeket, ritkán díszített termékeket, ún. parasztüvegeket és ablaküveget termeltek.

20 A bükki üvegipar kialakulásának, fejlődésének feltételeit szintén egy nagy kiterjedésű uradalom gazdasági fejlődése határozta meg. A diósgyőri koronauradalom gazdálkodásában érvényre juttatott merkantilista szemléletű gazdaságpolitika töretlenül vezetett a bükki üvegipar kifejlődéséhez. 18 Vö. Borsos B., 1974. 78. 19 Középkori üveghutáink arany- és ezüstbányák szomszédságában létesültek. Elsősorban az arany és az ezüst szétválasztására szolgáló királyvíz tárolásához készítettek edényeket. A magyar üvegipar, mint Velence és Nyugat-Európa között közvetítő kapocs nagyon hamar magas fejlettségi fokra jutott. Fejlett üvegiparunkat a török pusztította el. A török kiűzése után a bányavárosi huták mellett feltűntek a főúri uradalmak központjaiban emelt üvegcsűrök, amelyek a következő századokban meghatározták a magyar üvegipar fejlődését. Vö. Borsos B., 197'4. 46.; A Rákóczi család hutaalapító tevékenységéről L. Takács B., 1966. és 1970.; A Pálffyak hutaalapító tevékenységéhez L. Takáts S., 1907. 635.; A Batthyányiak hutaalapító tevékenységéhez L. Sághelyi L., 1938. 107.; Az erdélyi üvegipar fejlődését vö. Bunta M.-Katona /., 1983. 20 Az üvegművészet sajátos iparművészeti ág. Az üveg készítése komoly technikai ismereteket igényel. Ezért nem válhatott az üvegművészet népművészetté. De a vagyoni különbség hatására elkülönült a nemesség és a parasztság számára készült üveg. Az utóbbiakat egyszerűbb kivitelük miatt és állandósult formáik következtében parasztüvegeknek nevezzük. A parasztüvek elnevezés összeforrott az egyszerű közhasználati üvegek megjelölésével. Vö. Borsos B., 1974. 55.