Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

A 15-16. századi bakacsinokból viszonylag szép számú emlékanyag maradt fenn, fő­leg a Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. A középkori ba­kacsinszövő takácsok mintáinak egyik fő motívuma volt a madár. Az erősen stilizált, szögletes vonalakra redukált páros madarak mértanias csillagokat, vagy virágtőszerű ge­ometrikus motívumot fognak közre, s ez az egység ismétlődik a mintasorokban. A min­tasávok különböző szélességűek, motívumaik gyakran eltérő léptékűek is lehetnek, és az alapmintákra - gyakran a páros madarakra - sokszor összetett, több szintből építkező minta épül rá. Kedvelt volt a minta vízszintes tengely mentén való tükrözése is, így a pá­ros madarak fejjel lefelé fordultak. A takácsszőtteseken nagy jelentősége volt a pozitív és negatív felületeknek, melyeknek játéka tovább erősítette a minta mértaniasságát és rit­musát. A madarak stilizált alakja is egyenletes ritmust adott a sormintának. Sokszor a két egymásnak háttal álló madár farka össze is olvad, s a két test egy V alakot képez. A tech­nikai kötöttségek és a mintaazonosság ellenére is szebbnél szebb mintaváltozatok marad­tak fenn, a szőnyegtömörségű példányoktól a levegősebb, tagoltabb darabokig. 2. kép. Madaras-csillagos lakácsszöttes lepedőszél (Mezőkövesd, Borsod m. 19. század) A 18-19. századi takácsszőtteseken, a csillagmintákon és a madaras kompozíciókon a középkorból öröklött vonások mellett már megmutatkozik az új, paraszti ízléshez való igazodás. Többek között jellemző, hogy a 15-16. században még mintasávokra tagolt és fehér felülettel elvásztott díszítmény összesűrűsödik, a letükrözött mintasorok is összeto­lódnak, és így érdekes új minták jönnek létre. Pl. a tükrözés miatt a fejüknél vagy a far­kuknál fogva összeérő páros madarak egy új szimmetrikus motívumot képeznek (2. kép). Némely vidéken közvetlenül a takácsoktól tanulták meg a parasztasszonyok a mintás szövést, másfelé, főleg a Dunántúlon a parasztok maguk is takácsszőtteseket használ­tak. 98 97 Vö. Bobrovszky Ida 1975. 153-200. és Bobrovszky Ida 1980. 98 Vö. Fél Edit-Hofer Tamás 1982. 153-156.

Next

/
Oldalképek
Tartalom