Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

A galambról Bod Péter azt írja 1746-ban kiadott „leksikon"-ában: „A galamb szelid, tiszta, társához hűséges, tsalárdságot nem tudó állat, melylyet meg is áldoztak régen Istennek. Ábrázolja I. a Kristust, a mennyiben az Istennek bémutattatott bűnért való és hála áldozató. II. Az eklesiát, minthogy tsalárdságot nem tudó állat. III.... jegyzi a meg-téró pogányokat, kik nagy serénységgel mennek az eklésiába."

86 Sinkó Katalin nagyszerű tanulmányban elemezte a nőalakkal ábrázolt galamb ikonográfiái tradíciójának alakulását, módosulását a képzőművészetben, egészen a 19. századig. A galamb itt is a testi és lelki tisztaságot szimbolizálja, s ábrázolása így bizonyos erotikus mondanivalót is hordoz.

87 Reinhard Peesch az európai népművészet állatábrázolásai kapcsán a galambmotívum erotikus, a szerelemhez kapcsolódó értelmezését emeli ki: „Ezért is szerepel általában pá88 rosával a galamb, s leggyakrabban más szerelmi jelekkel együtt" - hangsúlyozza. A KAKAS. A madarak között különleges helyzete van a kakasnak. A pirkadat hirdetője, ősidőktől fogva az éberséget és a sötétség fölötti győzelmet jelképezi.

89 Az éjszaka után visszatérő nappali fényt megszemélyesítő kakas Krisztus feltámadásának és második eljövetelének is szimbólumává vált. A kakasábrázolásokat helyük is elkülöníti a többi madármotívumétól. Mint tornyok csúcsdísze közismert a kakas. Adatok bizonyítják, hogy már a 9. században szokás volt fémkakast erősíteni a templomtoronyra. Útszéli kereszteken, átmenti kápolnákon is gyakori az állat körvonalait jelző, pléhből kivágott kakasforma. Mint csúcsdísz vagy szelőn zászló parasztházak, sőt galambdúcok tetejére is átkerült. Ezek az ábrázolásai végső soron a kakas vallásos jelentésére vezethetők vissza, amelyet az evangélium tanításai szerint Krisztus megtagadásában játszott. „Mire való a templomok tetején a kakas?" - teszi fel a kérdést Bod Péter a Szent Hilarius című művében: „hogy midőn látják a bűnösök, emlékezzenek meg arról, hogy a kakas szóra a Kristust meg-tagadó Péter meg-tért".

91 A kakas a kálvinista egyház jelképe, templomai tornyán is ezt jelzi. Tálasi István egy érdekes népi megjelenítését említi a Kiskunságból: Kiskunhalason a századfordulón a kálomista juhászok kampójának „horogkankarékján" megkülönböztetésül kakas volt.

92 Reinhard Peesch kiemeli a kakasmotívum megjelenését egy sajátos tárgycsoporton, a lámpásokon, mécseseken és más tűzeszközökön, ahol a kakasábrázolás szinte egész Európában kimutatható. Szerinte itt a napfelkeltét hirdető kakas és a mesterséges világítás összekapcsolása tűnik logikusnak.

93 Más értelmi összefüggésben szerepel a kakas alakja kerámiaedények díszítményeként. Kannákon, korsókon, dísztálakon főmotívumként szinte az egész felületet betölti. Itt a madár díszes tollának és dekoratív ábrázolásának hangsúlyozása lehet a cél. A népművészet kakasábrázolásai közül figyelemre méltóak azok a lengyel papírkivágások, melyek eredetileg a fehér szobafalak díszítésére szolgáltak, s kedvenc motívumuk 86 Takács Béla 1986. 76. 87 Vö. Sinkó Katalin 1987. 49-58. 88 Reinhard Peesch 1981. 135. 89 A keresztény művészet lexikona 1986. 161. 90 A kakas, mint csúcsdísz vizsgálatához vö. Leopold Kretzenbacher 1958. 194-206. 91 Takács Béla 1986. 80. 92 Korkes Zsuzsa és Péter László (szerk.) 1980. 46. 93 Vö. Reinliard Peesch 1981. 132-136.