Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

tíliáinak. Bekerül a mintakönyvekbe, mint kedvelt díszítőmotívum. Gyakran találkozunk ábrázolásával középkori kályhacsempéken is.

77 A heraldikában többek között a Bánffy család címerállata volt a mellső lábával kardot tartó, ágaskodó griff. Szép emléke ennek a Bánffy Kata által hímzett hatalmas abrosz, amelyet húsz virágkoszorúba foglalt griffes 78 címer díszít. Elsősorban a reneszánsz mintakönyvek mustráinak hatására terjedt el a griffes minta a recehímzéseken és szálánvarrott hímzéseken. Itt a griffek a reneszánsz komponálási hagyományoknak megfelelően virágtövet, olaszkorsót fognak közre. Egy erdélyi szálánvarrott hímzésen a griff virágos ágat tart karmai között, és oroszlán farka 79 is növényi ornamenssé vált. Egy őrhalmi palóc női ing kezelő hímzésen kiterített szár80 nyú sas- és griffmotívum váltakozásából áll a díszítmény. Említésre érdemes egy szegedi ház vértelekdísze, amelyen két griff fogja közre a magyar címert.

81 A fentiek ellenére azonban a griff alakja a magyar népművészetben nem vált közismert motívummá, megjelenését csak szórványosnak tekinthetjük. A GALAMB. E madár szimbolikus jelentésű ábrázolásának vizsgálata azért is tanulságos, mert a galamb különösen népszerű és kedvelt a népi kultúrában, a folklórban és a tárgyi díszítményeken egyaránt. A keresztény művészetben a galamb leginkább a Szentlélek jelképes ábrázolására szolgált. Jézus megkeresztelkedésekor az Isten lelke galamb képében szállt és föléje ereszkedett. A Physiologus idevonatkozóan Keresztelő Szent Jánost idézi: „Láttam az egeket megnyilatkozni és a Szentlelket galambként a mennyekből alájőni, és őreá szállani, és egy égi hang azt mondta vala: ez az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm."

82 A galamb másik jelképes szerepét a Teremtés Könyve beszéli el. Egy galamb hozta hírül a csőrében tartott olajággal a vízözön elmúlását Noé bárkájára, ezért vált a galamb a kibékülés és a béke szimbólumává, napjaink békegalambjának eredetévé. Ebben az értelemben említik a galambot a sol ti eklézsia 1772-ből való térítőjének közepén is, ahol 83 „egy galamb vagyon, szájjában olaj ágat tart". Ókeresztény síremlékeken, szarkofágokon és katakombák falfestményein a galambok az élet fáját vagy a koszorút csipegetik, az élet vizéből isznak, vagy hajókon ülnek és a megholtak lelkét jelképezik. Az ábrázolásokon feltűnő tizenkét galamb a tizenkét apostolt jelenti. Például a római San Clemente bazilika apszismozaikján Krisztus keresztjén. 4 Érdemes hangsúlyozni, hogy ugyanaz a galamb az ókori mitológiában és a keresztény szimbolikában határozottan ellentétes jelentést is hordozott. A Vénusz által idomított galamb ugyanis már a görögöknél a szerelem hírnöke volt. A keresztény művészetben pedig éppen az ártatlanság és a hűség jelképeként is ábrázolták.

85 77 Vö. Ernst Fleming 1927. és Rudolf Reichelt 1956.; Holl Imre 1958. 78 Takács Béla 1983. 12. kép 79 Péntek János 1979. 35. kép 80 Dajaszászyné Dietz Vilma 1974. XII. tábla 81 Domanovszky György 1981. II. 33. 82 Physiologus 1986. 64. 83 A keresztény művészet lexikona 1986. 104. és Takács Béla 1986. 79. 84 Vö. André Chastel 1973. 49., 58. kép 85 Vö. Louis Réau 1955. 85.