Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A MADÁR

keresztjének tövéből eredő paradicsomi folyóhoz közelednek kétoldalról a szarvasok és a pávák.

64 A 15. századi Itáliában a páva különböző összefüggésekben igen népszerűvé vált, ábrázolása rendkívül gyakori. A késői középkor óta pedig - feltételezhetően dekorativitásából, „páváskodásából" negatív szimbólumot alkotva - a különböző bűnök, főként a hiúság és a gőg jelképes ábrázolására is ismét alkalmazták a pávát.

65 A szembe állított pávapár kedvelt motívuma lett a 16. századtól megjelenő reneszánsz mintakönyveknek, amely elterjedésüket nagyban elősegítette. Már Sibmacher 1597-es mintakönyvében is szerepel pávás mustra, s ezt a későbbiek is szívesen átveszik, így pl. az első nő által szerkesztett, Rosina Helena Fürst-féle 1666-os mintakönyvben is találkozunk a Sibmacher által közölt, az akkor már másfél évszázados mintával. Az oldalnézetű, legyezőszerűen szétnyitott, és a pávaszemeket is jelölő farokkal ábrázolt pávamotívum recehímzések, szálánvarrott kézimunkák sokáig megőrzött és alkalmazott mustrája. A pávamotívum korai magyarországi elterjedtségét mutatja, hogy Károlyi Kata 1595-ben összeírt hozományában is szerepelt egy „pauas himmel warrofh" lepedő.

66 A reneszánsz idején főuraink ékesítették az udvarukat, díszkertjeiket pávákkal. A múlt században már a vidéki földbirtokosok és nagygazdák udvarán is gyakran előfordul, felfogható szinte státusszimbólumnak. A nép előtt ezért sem ismeretlen, fantáziáját erősen megragadta szépsége, sajátos tartása és viselkedése, valamint szép külsejével ellentétes csúnya, rikácsoló hangja - írja S. Kovács Ilona a dunántúli pásztorművészet pávaábrázolásai kapcsán.

67 A páva a magyar népművészetben is rendkívül népszerű motívum maradt, különösen egyes műfajokban vált nagyon kedveltté. Mindenekelőtt a hímzésekben találkozunk sok és változatos pávaábrázolással, de a dunántúli pásztorművészet alkotói is kedvelték a dekoratív pávát. Mivel azonban a páva megjelenése a magyar népművészet emlékein szinte mindig a madármotívummal azonos kompozíciós törvényszerűségek szerint történik, ezért a pávaábrázolások műfajonkénti sajátosságait a madárral együtt, esetenként azzal összevetve elemzem majd. A FŐNIX MADÁR. Sajátos hely illeti meg a madarak között a főnixet is.

68 Az aranyfácán - később sas - alakjában elképzelt főnix mondája Egyiptomból származik. Már Hérodotosz ír róla, majd több antik szerzőnél is szerepel. A leírások szerint a főnix Indiából származik. Ötszáz évenként elzarándokol a libanoni cédrusokhoz, megillatosítja a szárnyait, majd a Nap városába, Héliopoliszba repül, ott egy oltáron tüzet fog, és elégeti magát. Harmadnapra pedig a hamuból visszanyeri eredeti alakját. A főnix a római császárság kezdetétől ismert jelkép, története a megújulást, megfiatalodást szimbolizálja

69 A főnix madár jelképes történetét a kereszténység is átvette. A Physiologus Krisztus szavaival hozza összefüggésbe a madár újraéledését. „Az Úr mondja az evangéliumban: Van hatalmam letenni az életemet, s van hatalmam ismét felvenni azt. A főnix itt az Üd64 André Chastel 1973. 150. és Aradi Nóra (szerk.) 1988. 171. 65 A keresztény művészet lexikona 1986. 261. 66 Radvánszky Béla 1879.1. 79. 67 Vö. Kovács Ilona 1987. 259. 68 A keresztény művészet lexikona 1986. 101. 69 Vö. Jorge Luis Borges 1987. 39-40.