Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

AZ EGYSZARVÚ (UNICORNIS)

Az unicornis a magyar népművészetben Magyarországon is több családi-nemesi címerben feltűnik az unicornis. A szentbenedeki kastély kapuján 1593-ban készült kőből faragva Keresztury Kristóf címere, rajta leveles ágak között unicornis ágaskodik. Ugyanezt találjuk Báthory István fejedelem oklevelén is, melyben a fent említett címert adományozza Keresztury Kristófnak, 1573ban.

466 A Ráday család és a Bercsényiek címerében is egyszarvú található, a Fejérpataky család címerét pedig ágaskodó unicornis és oroszlán alkotja.

467 „A hölgy egyszarvúval" téma szép reneszánsz értelmezését láthatjuk az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött 15. századi, névről nem ismert lombard mester festményén. A reneszánsz művészet textíliákon is kedvelte az unicornis ábrázolását, a damasz468 toknak és a szövésnek, de a hímzéseknek is kedvelt motívuma volt e lény. Más állatokhoz hasonlóan párosával ábrázolták életfa vagy kút két oldalán, ágaskodó pózban. Ezt a mintaváltozatot már Johann Sibmacher közölte 1601-ben megjelent Newes Modelbuch in Kupfer gemacht c. mintakönyvében. A mintakönyvek révén ez az ábrázolásmód terjedt el más műfajokban is. 17. századi recehímzéses antependiumon mozgalmas motívumok társaságában egy kút két oldalán jelenik meg

469 (197. kép). A 17. századi, német nyelvterületről származó szabadrajzú plasztikus hímzésben a reneszánsz olaszkorsós díszítménybe illesztve, hol a korsó két oldalán, hol a felső virágos ágakon jelenik meg páros alakja, mintegy madarak helyett. Ez a szerkezet szálszámolásos változatban is megtalálható, s továbbél egészen a 19. századig.

470 197. kép. Rececsipke antependium (Felvidék, 17. század) 466 Balogh Jolán 1985.242-243. 467 Vö. Donászy Ferenc 1938. 17. kép és Bárczay Oszkár 1897. 16. 1. 468 Vö. Ernst Fleming 1927. 154., 156. 469 László Emőke 1982. 470 Rudolf Reichelt 1956. 18.