Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

AZ EGYSZARVÚ (UNICORNIS)

A középkori bestiáriumok és a Physiologus is foglalkoznak az egyszarvúval. Itt az unicornis az erő és a gyorsaság állata. Az igen vad természetű állatnak a vadász nem tud közelébe férkőzni. Hogy miként vadásszák? A Physiologus szerint felékesített szeplőtelen szüzet vetnek elé, amelynek az állat az ölébe ugrik, a szűz megszoptatja, így hatalma lesz fölötte és a palotába viszi a királynak.

459 A keresztény interpretáció Krisztus Szűz Mária méhében való megtestesülésének jelképét látja ebben. A Physiologus értelmezése szerint az Üdvözítő személyére értendő az állat: „Mert felemelte szarvát a mi atyánknak, Dávidnak házában és az üdvösség szarva lett nekünk. Nem tudták őt az angyalok és a seregek fogva tartani, hanem az igazi szeplőtelen Szűz, az Istenszülő Mária méhébe költözött, és az Ige testté lett, és lakozék miköztünk."

460 Ilyen Krisztus-szimbólumként értelmezhető az egyszarvú ábrázolása a román kori építészeti emlékeken.

461 A motívum egészen a késő középkorig igen népszerű volt a vallásos és a világi irodalomban, így prédikációkban, himnuszokban is. Temesvári Pelbárt ferences szerzetes például 1504-ben megjelent hittudományi enciklopédiájában a középkori bestiáriumok alapján maga is ír a szűz által megszelídített egyszarvúról 462 Az egyszarvú legendája - Máriától függetlenül - mint a szüzességre utaló attribútum vagy szimbólum is szerepelhet. Ugyanakkor azonban erotikus vonatkozása is kimutatható a késő középkori világi művészetben. Hatalmas gobelineken, falikárpitokon, valamint táblaképeken is szívesen ábrázolták „A hölgy egyszarvúval" témáját. Jelenthette ez a hűséges szerelmet, de egyben az asszonyi hatalmat és praktikát is. Pl. a párizsi Musée Cluny híres falikárpitsorozatán (1509-13), amelyen egyébként az öt érzék allegorikus ábrázolásával találkozunk az egyszarvú társaságában.

4 Külön képtípus és az Angyali üdvözlet allegorikus ábrázolásai közé számít az egyszarvú vadászatának jelenete, amelyen Mária az elzárt kertben ül, ölében az egyszarvúval. Gábriel, a hírt hozó angyal vadászként közeledik, kürtöt fújva, kutyákkal. A kutyák azokat az isteni tulajdonságokat testesítik meg, amelyeknek szerepük volt a megváltás eltervezésében: az igazságot (Veritas), a békét (Pax), az irgalmasságot (Caritas) és az igazságosságot (Iustitia). Ezt a változatot láthatjuk egy 13. századi hímzésen, valamint a lyoni katedrális egy 13. századi üvegfestményén és egy 1400 körül a kölni festőiskolában készült táblaképen. Szép példája e téma ábrázolásának a colmari könyvtár domonkos breviáriumából való miniatúra is.

464 Az egyszarvú bevonult a heraldikába is, és címerállatként is elterjedt. Anglia királyi címerében egy oroszlánnal néz szembe az unicornis. Érdekes példa az unicornis keresztény ikonográfiái értelmezésének felbukkanására és címerként való felhasználására az észak-holland kisváros, Hoorn. A település neve szarv, illetve kürt jelentést is hordoz. A városka címerében, történeti dokumentumaiban, épületeinek díszítésében pedig feltűnően sokhelyütt egyszarvú-ábrázolások tűnnek fel. Ez az állat tartja a címerpajzsot is a város hivatalos címerén. A címerben eredetileg a Szent Szűz tartotta a pajzsot, s csak a reformáció után vette át helyét az egyszarvú.

465 459 Physiologus 1986. 42. 460 Physiologus 1986. 42. 461 Hannelore Sachs 1973. 106. 462 Kádár Zoltán (utószó) 1986. 101. 463 Vö. Torday Aliz 1974. 1., 2., 3., 4. kép és I. II. tábla 464 A keresztény művészet lexikona 1986. 78. 465 Dobras Zsófia 1987. 12.