Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

AZ OROSZLÁN

135. kép. Lőportartó szaru részlete (Felső-Magyarország. 17. század) (136. kép). A Szeged környékén elterjedt, deszkából készült napsugaras oromdíszek között is feltűnik a címert tartó páros oroszlán fából kifűrészelt változata.

340 Az izsáki szárazmalom gerendájába pedig az 1832-es évszámmal együtt vésték bele az álló oroszlánt.

34 Rokon jelenségként értékelhetjük azokat a dél-osztrák emlékeket, ahol a házoromzat csúcsát díszítő keresztet fogja közre két ágaskodó oroszlán, vagy éppen egy 342 háztetőre épített harangláb lábazatát támasztja, illetve díszíti. Figyelemre méltó, hogy még a legsajátosabb, legzártabb társadalmi réteg, a pásztorok alkotásain, használati tárgyain is gyakori a díszítmények között az oroszlán. Közvetett például feltételezhetően itt is iratok pecsétjei, a heraldikai ábrázolás szolgálhatott. Az elsősorban a Dunántúlon virágzó figurális pásztorművészet díszítményvilága meglehetősen egyedi sajátosságokat mutat, melyben az oroszlán első pillantásra idegennek tűnik. Az ábrázolás sajátosságai azonban arról győznek meg, hogy az alkotók ezt a motívumot is hasonlítani igyekeztek díszítmény világukhoz, s ez általában sikerült is. Gyakran feltűnik a címert tartó páros ágaskodó oroszlán, de címer nélküli álló változatuk is jellemzőnek tekinthető. Máskor pedig egyedül találjuk az oroszlánt, sőt környezetének díszítményeihez alkalmazkodva a fejét hátravető vadállat szájából is virágos-leveles ágak nőhetnek ki

343 (138. kép). Különösen érdekesek egy kiváló dél-dunántúli fafaragó, Hodó József alkotásain feltűnő oroszlánok. Sajátos fantáziájú, rendkívüli tehetségű, egyedi képi világot tükröző munkáin rendre feltűnik a páros oroszlán is. Elsősorban tükröseit tekinthetjük kiváló al340 Domanovszky György 1981. 29. 341 Ortutay Gyula 1943. 110. 342 T. Gebhard 1977. 113., 152. 343 Képét lásd Néprajzi Lexikon I. 1977. 625. és Domanovszky György 1981. 299.