A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Dobrossy István: A miskolci „lisztes mesterségek": kenyeresek, perecesek, zsemlesütők, kenyér- és tésztagyárak történetéhez

kialakult az államosítás következő lépésének alapszituációja. 1952-ben először 14 pékség államosítására kerül sor, de az év végéig a magánpékségek gyakorlatilag megszűnnek a városban. Az „önmagukat megszüntető" pékségek a következők voltak: Cseh Béla, Gyár u. 21.. Leigeb Jenő, Nagyváthy u. 6., Kovács Ferenc, Petőfi u. 51., Németh Gyula, Csalogány u. 2., Vaszlik Károly, Toronyalja u., Horváth István, Álmos u. 6., Sárffy János, Visinszkij u. 10., Tóth Imre, Vörösmarty u. 23., Marinov Miklós, Vörösmarty u. 64., Csontos Imre, József A. u. 8., Csorba Pál, Vörösmarty u. 68., Szabó Ferenc, Szondy Gy. u. 3., özv. Pável Jánosné, Vörösmarty u. 74., és Tóbisz József, Major u. 11.

48 1953. október l-jén felszámolták a korábban létrehozott megyei vállalati rendszert, helyette hat sütőipari vállalat alakult, s köztük a Miskolci Sütőipari Vállalat. Megalakulásakor 35 sütőüzemmel, 7 darab tehergépkocsival, 34 darab lovasfogattal és 19 darab kerékpárral rendelkezett egy akkor 170 000 fős városban. Az üzem ekkortól 1990-ig terjedő történetét egy válogatott gyűjteményben Bendsák Kálmán és Veress István dolgozták fel.

49 1990-től a miskolci sütőipar történetében egy újabb fejezet kezdődött el, amely recensgyűjtésekkel most még eredményesen dokumentálható. Ez éppúgy feladata lehet a történésznek, mint a városi néprajz kutatójának. DOBROSSY ISTVÁN JEGYZETEK 1. Nyíry Dániel: Miskolc város régi számadáskönyvei. Történelmi és Régészeti Közlemények, I. 1926. 17-26., 56-67., 77-84., 108-118. 2. Nyíry i. m. 81. 3. Zsemley Oszkár: A magyar sütő-, cukrász-, és mézeskalácsipar története. Budapest, 1940. 67., 127. 4. Nyíry Dániel: Miskolc város különlegességei. Miskolci kenyér és cipó. Reggeli Hírlap, 1931. augusztus 9. 5. Nyíryi. m. (1926) 108-118., és vö. Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata. Miskolc, 1911. IV. 729. 6. BAZmLt. Miskolc város levéltára, tárgysorozatokba rendezett iratok ( = IV. A. 1501/b.) Sp. XXVIII. No. 28. 7. Szendrei i. m. (1904. II.) 756. 8. Benkő Sámuel: Topographia oppidi Miskolcz Historico-Medica. Cassovia, 1782. 76. 9. Benkő i. m. 15. 10. Bodgál Ferenc gyűjtése, a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában (a továbbiakban: HOM.NA.) Ltsz. 1005. 11. BAZmLt. Miskolc város levéltára. Jegyzőkönyvek ( = IV. A. 1501/a.) Spec. XIII. No. 109. 12. IV. A. 1501/a. XIII. 355. 13. IV. A. 1501/a. IX. 668. 14. BAZmLt. Borsod vármegye levéltára. Közgyűlési iratok, IV. A. 5()l/a. 1790. No. 2401. 15. Szendrei i. m. (IV.) 710." 16. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációja, Céh- és manufaktúratörténeti csoport (HOM.HTD.I.) Ltsz. 76.19.1. 17. Leltári száma: HOM. (Tört. gyűjt.) 53.750.1., ill. Ld. részletesen: Bodó Sándor: Céhbehívó táblák a miskolci Herman Ottó Múzeumban. HOM. Évk. VII. (1968) 171-211. 18. HOM.HTD.I. 76.19.10. ~ 19. Miskolci lakodalom cím alatt idézi Halmay Béla-Leszih Andor (szerk.): Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont előre egyesített vármegyebeli községek. Miskolc, 1929. 521-531. 20. Piacrendőri szabályok, 1876. HOM.HTD. 53.2674.1. 21. Sugár Ignácz: Borsodvármegye és Miskolcz város czímtára. Miskolcz, 1895. 57-59. 22. Miskolci törvényszék iratai, cégbírósági iratok ( = VII. 1/d.) Ce. (egyéni cégek) 228. 23. VII. 1/d. Ce. 495. 24. VII. 1/d. Ce. 249. 25. Felsőmagyarország, III. (1934), 260. sz. (nov. 18.) 26. Felsőmagyarország, III. (1934), 248. sz. (nov. 4.) 27. Felsőmagyarország III. (1934), 248. sz. (nov. 4.)