A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)
KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Tóth Pál: Telepekről a faluba - putrikból lakásokba (Lakóhelyi szegregáció a falusi cigány lakosság körében)
ahol a cigányság reprezentációja kirívóan magas: Kiscsecs, ahol a lakosság 98 százaléka volt cigány, és Köröm, ahol 40 százalék körül alakult az arányuk. A mezőcsáti vasút mentén sorjázó községekben - egy kivételével - mindenütt 10 százalék feletti arányokat találunk, de egyetlen községben sem emelkedik a cigányság aránya 20 százalék fölé. Ózd térségében nagyjából hasonló arányokkal találkozunk. De itt van a legnagyobb cigánynépességgel bíró község Arló, ahol a cigánylakosság aránya valamivel meghaladta a 30 százalékot. A Hernád-völgy 34 falusi települése közül 17-ben a cigányság aránya 10 és 20 százalék között mozgott, három községben - Vilmány (48%), Abaújvár (32%), Vizsoly (31%) - 30 százaléknál nagyobb volt az arányuk. A Hernád azon mellékvölgyeiben, amelyekre kiterjed a vizsgálat, két olyan település is volt, ahol a cigányság aránya igen jelentős: Fulókércs (35%) és Pusztaradvány (35%). A Bódva völgyének 13 községe közül két községben a cigánylakosság aránya igen közel került az 50 százalékhoz (Tornanádaska és Szendrőlád), 7 községben pedig a 10 százalékot meghaladta. Végül a Száraz-völgyben megbúvó 11 község közül háromban - Beret, Kázsmárk és Csenyéte - volt nagyon magas a cigányok aránya az össznépességen belül. Az egyes területi egységekhez tartozó községek népességében a cigánylakosság aránya változó: a Sajó-völgy falusi népességének, a mezőcsáti vasút mentén települt községek, valamint a Hernád-völgy községeinek össznépességéből egyaránt kb. 13 százalékot reprezentált a cigányság. A Bódva-völgy községeiben a lakosság egyötöde, a Száraz-völgy községeiben a lakosságnak közel egynegyede, a Hernád-völgy azon mellékvölgyeiben, amelyet a vizsgálat érintett, a népességnek 16 százaléka volt cigány. Azaz minden vizsgált területi egységben a népességnek jelentős hányada tartozott a cigánysághoz, de különösen magas volt a képviseleti arányuk az abaúji térség isten háta mögötti településein. Azok a községek, ahol kiugróan magas volt a cigányság aránya, egy kivételével mind 1500 főnél kisebb lélekszámú települések voltak: 7 községben a népesség száma 500 főnél kevesebb volt, 3 községben 500 és 1000 fő között, 3 községben pedig 1000 és 1500 fő között volt a lakosság száma. Egyetlen kivétel akadt, Arló, ahol több, mint négyezer ember lakik, és a cigánylakosság száma 1800 fő körül van. Ráadásul egy városkörnyéki nagyközségről van szó. Azoknak a községeknek a többsége, ahol a cigányság aránya 30 százalék fölött van, korábban nem voltak önálló tanácsú települések. Társközségek voltak a régi közigazgatási rendszerben. Az nem állítható, hogy csak fogyó népességű, pusztuló falvakról van szó. Ezek között a települések között vannak igen jó közlekedési adottságokkal bíró települések, vannak prosperáló települések, de többségük természetesen a pusztuló, vagy legalábbis a hanyatló falvak közé sorolható. 2 Összességében tehát elmondható, hogy a vizsgált térségek, területi egységek községeinek döntő hányadában hosszú évtizedek óta jelen van a cigányság, a vizsgálat időpontjában gyakorlatilag már nem, vagy alig volt olyan falusi település, ahol cigánycsaládok nem éltek, és minden területi egységben a népességnek igen tekintélyes hányadát - a megyei átlagot meghaladó mértékű arányát - reprezentálják. Különösképpen magas a reprezentációjuk a megye igazán elmaradott, a centrumtól távol eső térségeiben. Azokban a körzetekben, ahol a cigánylakosság aránya eléri a falusi népesség 23-25 százalékát, minden probléma szükségképpen összekapcsolódik a térségben élő cigánylakosság problémáival. A cigánytelepekről A vizsgálat által érintett községeket' aszerint, hogy területünkön volt-e hagyományos értelemben vett cigánytelep, kialakult-e valamilyen új telep, illetőleg mióta van a településnek állandóan letelepült cigánylakossága, a következő csoportokba soroltuk:
