A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Dobrossy István: A miskolci „lisztes mesterségek": kenyeresek, perecesek, zsemlesütők, kenyér- és tésztagyárak történetéhez

ban nyolcféle tarhonya édes tészta szerepel. (Tarhonya fahéjjal, tarhonya tejben, tarhonya tejfellel, tarhonyás hal, tarhonyás bécsi szelet, gyümölcsös tarhonya, mákos és diós tarhonya valamint rakott tarhonya.) A másik csoportban a sóval készített tarhonyás ételek szerepelnek. (így: tarhonyaköret, tarhonyás csirke, tarhonyás libamáj, tarhonyával töltött káposzta, vagy paprika, tarhonyás hurka, kolbászos tarhonya-burgonya, paprikás tarhonyaleves, ludas tarhonya, paprikás tarhonya és tarhonyás gulyás.) Az ételrecepteket az 1930-as évek elején-közepén a legendás Böczögő József főkonyhamestere, Hoffmann József készítette, s próbálta közkedveltté tenni a Korona étlapján is. A sokféle tarhonyás étel így egy kicsit miskolci különlegességnek is tekinthető. A Miskolci Sütőipari Vállalat megalakulása (1949). 1949. május 9-én készült el Miskolc gyári és ipari üzemeinek összeírása.

45 Ekkor Miskolcon a következő pékségeket vették számba (zárójelben szerepel az alkalmazottak létszáma): Marinov Miklós, Vörösmarty u. 86. (4 fő), Szabó Ferenc, Szondy Gy. u. 3. (1 fő), Takács János, Szemere u. 25. (1 fő), Gross Emil, Szentistván u. 16. (2 fő), Jakubovics Márton, Dankó P. u. 25. (1 fő), Pável János, Vadnay K. u. 25. (1 fő), Leitgeb Jenő, Vászonfehérítő u. 2. (1 fő), Ujpál István, Forgács u. 22. (1 fő), Schőn Ágoston, Győri kapu 6. (3 fő), Nagy Ernő, Hunyadi u. 56. (10 fő), Szvetozár György, Mindszent u. 9. (5 fő), Bari József, Gutenberg u. 2. (1 fő), Cseh Sándor, Gyár u. 23. (-), Bányai Imre, Wesselényi u. 10. (2 fő), özv. Polacsek Emiiné, Major u. 74. (3 fő), Csontos Imre, József A. u. 8. (1 fő), Csorba Pál, Dózsa Gy. u. 26. (-), Kocsa József, Major u. 49. (2 fő), Gosztonyi Károly, Kisfaludy u. 132. (2 fő), Piros Lajos, Farkas J. u. 33. (1 fő), Kovács István, Rákosi J. u. 33. (3 fő), Höck József, Álmos u. 6. (2 fő), Kovács Ferenc, Petőfi u. 51. (1 fő), Tóth Aladár, Vörösmarty u. 15. (1 fő), Köpfner Endre, Bacsó B. u. 8. (2 fő), Gordos György, Szentpéteri kapu 32. (1 fő), Voszlik Károly, Bacsó B. u. 71. (1 fő), Borbély Lajos, Szentpéteri kapu, 37. (-), Fógel Imre (Svéda), Arany J. u. 64. (4 fő), Laczanyi Béla, Vörösmarty u. 60. (-), Kövesi Gyula, Vászonfehérítő u. 2. (2 fő), özv. Illés N.-né, bérlő Papp Józsefnél, Szentpéteri kapu 7. (1 fő), Schwarz Hermann, bérlő Groszmann E.-nél, Zsolcai kapu 12. (1 fő), Vízi János, Wesselényi u. 14. (-), Marinor Jordán, Szeles u. 16. (9 fő), Tobisz József, Vörösmarty u. (2 fő), Horváth István, Werbőczy u. 3. (2 fő) és Szabó Ferenc, Szondy Gy. u. 3. (1 fő). Eszerint tehát 38 pékség dolgozott Miskolcon, túlnyomó többségükben 1-2 alkalmazottal. Nagyságában kiemelkedik Nagy Andor, ill. Nagy Ernő sütödéje 10 fővel, Marinor Jordán és Szvetozár György műhelye 9, illetve 5 alkalmazottal. Az államosítás 1951 és 1952 között, tehát a Miskolci Sütőipari Vállalat megalakítása után történt. A Vasgyári Sütőüzem a MÁVAG élelmezési üzemének részeként kezdte meg működését, 1948-tól alakult nemzeti vállalattá. 1949. július 1-től pedig önálló vállalatként, Miskolci Kenyérgyár Községi Vállalat elnevezéssel működött. 1950-ben hozzácsatolták a következő egységeket: Rózsa-féle kenyérgyár, Fleischertelep (Fleischer Lajos, Dózsa Gy. u. 5.), Kenyeres-telep (Kenyeres József, Árpád u. 80.), Marinov-telep (Marinov Jordán, Szeles u. 16.), Nagy-telep (Nagy Ernő, Hunyadi u. 56.), Polacsek-telep (Polacsek Károly, Major u. 74.), Schőn-telep (Schőn Ágoston, Győri kapu 6.) és Szvetozár-telep (Szvetozár György, Molotov u. 16. )

46 1951 februárjában megszületik a megyei tanács 9.751-31. sz. rendelete, amely megszünteti a magánpékségek közvetlen kenyéreladását. A pékségektől az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat veszi át a kenyeret, s az szállítja a népboltokba. Kötelezővé teszik a kenyéren a címke elhelyezését, hogy megállapítható legyen, ki és hol sütötte a kenyeret. Abban az esetben, ha ez a határozat a pékségek megszűnését eredményezné, a kenyérgyár vállalja a többletkenyér megsütését - fogalmaz a határozat, s érthető, hogy a magánpékségek beolvasztása, vagy megszüntetése a cél.

47 Ezzel a határozattal