A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - B. Hellebrandt Magdolna-S. Koós Judit: Bronz kincsek a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből

/. kép. A pilinyi kultúra egyik tárlója 2. kép. A Kyjatice kultúra Rozsnyón bronz fegyvereinek bemutatása Rozsnyón A bronzanyagot bővítettük a második terem közepén elhelyezett nagy fekvőtárlóval, melyben az igrici kerámiadepó válogatott darabjait helyeztük el. A régészeti leleteket minden kiállítóhelyen földvárak felmérési rajzai kísérték, melyeket Nováki Gyula és Sándorfi György készítettek, valamint a régészeti lelőhelyek fotói tették változatossá, ezek Valent Ede és Kulcsár Géza munkái. A bronzkincskiállítás igyekszik enyhíteni azt a hiányt, ami az évekkel ezelőtt lebontott, és a jövőben megrendezésre kerülő állandó régészeti kiállítás között fennáll. Tekintettel arra, hogy a kiállításra katalógus nem készült, a régészeti anyaghoz fűződő ismereteket itt tesszük közzé. Az első vitrinhez S. Koós Judit a következőket írta: A Kr. e. II. évezredben végbement, több irányból, több hullámban érkező népmozgások jelentősen megváltoztatták a rézkori népesség életmódját, ill. vetettek véget annak. A hódítók gazdasági életének fejlettsége, a kereskedelem intenzitása, a különböző kultúrák és csoportok egymáshoz való viszonya hatására nagyarányú fejlődés, kulturális fellendülés következett be. Elterjedt a bronz használata, a bronzöntés ismerete. Megjelentek fokozatosan a bronz ékszerek, fegyverek, a mindennapi élet használati tárgyai. Kezdetben még közvetett úton kerültek ide - lásd a borsodgeszti és az ismeretlen lelőhelyű kartekercseket -, de az ismeretek megszerzésével, a technika tökéletesedésével egyre több és több bronztárgy került forgalomba, s vált jelentőssé a bronzipar. A kiállítás legkorábbi darabjai azok a korai bronzkori (Kr. e. XIX-XVII. sz.) kartekercsek, melyek feltehetően közvetítéssel jutottak területünkre a jelenlegi Nyugat-Európából, az ún. „Aunjetitzi kultúrkör" valamely részéről. A Szendrőlád, Tiszaladány és Nagyrozvágy lelőhelyekről származó tárgyak a középső bronzkor (Kr. e. XVII-XIII. sz.) meghatározó jelentőségű kulturális egységének, a füzesabonyi kultúra népességének emlékanyagához tartoznak. A kultúra nevét