A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Vida Gabriella: Egy néprajzi ásatás tanulságai. Kerámiatörténeti vizsgálatok

anyagának teljes feldolgozásához sem volt elég. Ez nagyban megnehezíti a beszámolást, hiszen a következtetések alapjául szolgáló edények egy része még nem mutatható be. Az elmúlt két év során három udvaron végeztünk ásatást. 1991 őszén az utolsó mezőcsáti fazekasnak, Kovács Bálintnak a telkén kerestünk töredékeket. A selejtgödörben néhány szilke darabjait kivéve - melyekhez hasonlót Kresz Mária Magyar fazekasművészet című könyvének 220. képén láthatunk

1- szinte kizárólag tálas edényt, azon belül is tányérokat találtunk. A cserépdarabok között néhány évszámos is akadt, ezek adtak információt arról, hogy az edények az 1890-es években készültek. A családban ekkor idősebb Kovács Bálint és a két fia, ifjabb Kovács Bálint és Dániel dolgoztak.

2 A felszínre került töredékek között egyetlen díszedénydarab sincs, hiszen a megrendelésre készült edényekre égetéskor különös gondot fordítottak, s így selejt szinte egyáltalán nem képződött az edények ezen típusából. Nem mond ennek ellent Domanovszky Györgynek, a Kovács családról megfogalmazott azon véleménye, mely szerint a fazekas dinasztia utolsó két tagja többnyire csupán használati edényt készített.

3 Három selejtgödröt bontottunk ki a telken, kettő ebből kevés mennyiségű cserepet tartalmazott, a harmadik viszont nagy tömegű félkészterméket rejtett, melyeket minden bizonnyal egyszerre ástak el, tehát egy kéz termékei. Ezt a díszítmény, valamint a színek egysége is megerősíti. Meglepően nagy a világos alapra vörössel márványozott tányértöredékek aránya, melyeket többszörös sötét színnel írókázott koncentrikus körrel díszített a mestere (7. kép). Kevés színt használt, sárgásfehér, vagy vörös alapra festett, többnyire egyszerű növényi ornamentikát. Kedvelte még a peremen körbefutó, annak a felső része felé nyitott ívmotívumot, aminek mentén többször eltérő árnyalatú színnel alapozta az edényeket. Ez gyakori díszítési mód volt a korabeli tiszafüredi termékeken is. Általánosan is elmondhatjuk ezekről az edényekről, hogy alapvető hasonlatosság van köztük és a tiszafüredi fazekasok azonos korú készítményei között (2-3. kép). A hasonló, sok esetben egyező díszítést nem elsősorban a mesterek közti személyes kapcsolatnak, vagy ismertségnek kell tulajdonítani, sokkal inkább oka lehetett a két fazekasközpont azonos vásárlóközönségének egységes díszítési módot parancsoló ízlése. A használati edények - mutatják ezt legfőképpen a régészeti feltárások során felszínre került főzőedények

4-sokkal kevésbé és lassabban követték a díszítésben a divat változását, és sokkal kevésbé lehet lokális stílusokat kimutatni ezeken az edénytípusokon. Erre sokkal alkalmasabb volt a gyakran felirattal is ellátott díszedény. A Rajczy-portán nem kísért minket szerencse. Az udvar ásatásra felajánlott része az épületek elhelyezkedése miatt eleve nem biztatott nagy reményekre. Selejtgödröt ugyan így is sikerült találni, ebben viszont olyan aprók voltak a töredékek, hogy aligha lehet belőlük értékelhető edényrészietet összeilleszteni. Feltételezhetően elásás előtt szándékosan összetörték a cserépdarabokat, hogy több férjen el belőlük a gödörben, így a legnagyobb érdeklődéssel várt helyszínen értünk el a legkevesebb eredményt. Nem messze a Rajczy-portától mára beépítettek egy valaha szemétlerakásra használt területet. Ezen az udvaron is több kutatóárkot ástunk, de itt a várttól eltérő eredmény született. 19-20. századi félkészterméket egyáltalán nem találtunk. Ötven cm-re a felszíntől bolygatatlan altalaj van. Meglepetést okozott azonban az a kb. 50 cm-es felszíni réteg, mely feltehetően feltöltéssel került oda. Sem a jelenlegi lakók, sem az öreg szomszédok nem tudják, honnan szállították ide a földet. Fontos lenne pedig ennek az ismerete, mert olyan mennyiségben kerültek elő belőle finoman iszapolt, rendkívül vékony falú, jellegzetes, sárgásvörös agyagból égetett középkori töredékek, ami vagy fazekasműhely közeléből, vagy hosszú időn át sűrűn lakott területről származ-