A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

FIATAL NÉPRAJZKUTATÓK II. KONFERENCIÁJA - Felföldi Barnabás: A Maros népi halászata

amely egyedül látszik ki a vízből, fenyőből készül. Bárkázható a márna, harcsa, kecsege, a ponty viszont leveri benne farkát, orrát. Elővigyázatosságból a bárkát ma már olyan helyre kötik, ahol nem törik fel. Kötélre kötik ki a harcsát

14

, a kecsege viszont sem a kötést, sem a fűzést nem bírja. A pontyot és márnát úgy is ki lehet kötni, hogy a háti uszonyára farkashurokkal ráduplázzák a kötelet, s így 3-7 napig elélnek. Arra kell ügyelni, hogy ne sebes vízbe engedjük, mert keresztbe fordul és megdöglik a hal. A hal fűzése vízbe: a márnát esernyőgerincből készült tűvel (zsákvarrótűnek mondták) fűzték fel. (Az orránál lévő kis csontocskát átszúrták, és a száján vezették ki.) Szállításhoz úgy fűzték össze őket, mint az előbbiekben, csak több hal került a zsinegre. Tápéi gyékényszatyorban vagy zsákban vitték a halászok piacra a halat. Közlekedés a vízben: ladik - Banner János még csolnakról írt 1925-ben; én már mindenütt ladikot hallottam.

1

^ Részei: orrtőke, far, pörge az alja, deszkáit burkunyok fogják össze, és a domentál deszkákon járnak. Az evedző részei: toll, szár, mankó. A ladikkal a vízben haladhatnak: - evedzve - sziklanyozva: a kilincsben van a sziklany, s az evedző bele van dugva a sziklanyba - csuszával ereszkedve: a csúszó a vasmacska elvén működik; a kötél végére kő van kötve, s a fenékre eresztve. A ladikban a halász a kötélen tapos, és - le-lelépve róla - annyit ereszkedik lefelé, amennyi kötelet ráengedett. A véghorgot így egyedül is kiszórhatták vele. A szapoly mindig a ladikban volt, hogy kimerjék vele a vizet, vagy merítsenek, s igyanak vele a Marosból, netán csalit ássanak. A szapoly nyírfából készült nagy „kanál", füllel vagy nyéllel.

16 FELFÖLDI BARNABÁS JEGYZETEK 1. Ralim Sándor, Banner János, Fazekas—Székely 2. Halász Péter, 1(1-1 1. 3. Bálint Sándor, 424. 4. Banner János, 28. 5. Uo.,3. 6. Bálint Sándor, 416. 7. Adatközlő: Fejes István, 1992. 8. Szilágyi Miklós, 1987. 363. 9. Bálint Sándor, 432. 10. Ecsedi István, 67. 11. Herman Ottó, 187-188. 12. Ecsedi István, 52. 13. Uo., 50.. 52. 14. Uo., 55-56. 15. Banner János, 25. 16. Ecsedi István, 83. IRODALOM Banner János 1990. Apátfalva néprajzi vázlata. Makói Múzeum, Makó. Bálint Sándor 1976. A szögedi nemzet. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1976. I. rész.