A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Tóth Pál: Telepekről a faluba - putrikból lakásokba (Lakóhelyi szegregáció a falusi cigány lakosság körében)

Telepekről a faluba - putrikból lakásokba (Lakóhelyi szegregáció a falusi cigány lakosság körében) Az előzmények A vizsgálat által érintett 30 község közül 21-ben, tehát a vizsgált községek 70 százalékában már 1945 előtt is éltek cigánycsaládok. * Hat községről biztosan lehet tudni azt, hogy a múlt században vagy még korábban is voltak cigány lakosai. Hét községben a századforduló táján jelentek meg és telepedtek le a számukra kijelölt helyen az első cigánycsaládok. További nyolc községbe a két világháború közötti időszakban jöttek. 1945 után összesen hat községbe történt a betelepülésük; két községen az ötvenes évek elején, négy községben pedig 1970 után. A falusi települések nagyobbik hányadában tehát hosszú évtizedek óta élnek cigányok, néhány községben pedig évszázadok óta.

1 Amennyiben a vizsgálat által érintett területi egységek összes községeit megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy élnek-e a községben cigánycsaládok, és ezeknek az aránya mennyi az össznépességben, akkor az mondható, hogy nincs, vagy alig van olyan község, ahol ne élnének cigányok. A rendelkezésünkre álló hivatalos statisztikák szerint a vizsgált területen levő 125 település közül 3 községben haladta meg a cigányság aránya az össznépesség 50 százalékát és 22 községben volt 5 százaléknál kisebb a reprezentációjuk. Csak néhány család élt a vizsgálat időpontjában Alacskán, Sajóvámoson, Sajószögeden és Varbón. Ezek a települések mind a Sajó völgyében találhatók. A községek relatív többségében a cigánylakosság aránya 10-20 százalék között volt (van): (7. sz. táblázat) A cigánylakosság aránya A községek számi x-5% 22 5-10 18 10-20 49 20-30 17 30-50 13 50- X 3 ismeretlen 3 A Sajó-völgy községeinek 36 százalékában a cigánylakosság aránya az 5 százalék alatt volt, 10 százalékában 5-10, 33 százalékában pedig 10 és 20 százalék között változott a cigánylakosság reprezentációja. Két olyan község volt ebben a területi egységben, *Jelen tanulmány alapjául szolgáló empirikus vizsgálat az OTKA támogatásával készült. Az adatfelvétel rendszere panel jellegű (háztartás panel vizsgálat; 1991 és 1994 között mindig ugyanazokat a falusi cigánycsaládokat keressük meg. A vizsgálatra Borsod-Abaúj-Zemplén megye néhány, egy háromlépcsős területi mintavételi eljárással kiválasztott térségében kerül sor. A vizsgálat 33 községet és 599 falusi cigány háztartást, a kiválasztott községekben élő cigánycsaládoknak megközelítően egyharmadát érintette. Az első adatfelvételt 1991 kora tavaszán bonyolítottuk le. 1992. tavaszán (egy hónapos csúszással, azaz április és május hónapokban) zajlott le a panel második lépcsőjének kérdőíves adatfelvétele.