A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Gavallér Pál: A bányászszerszámok első magyar megjelenése pecséteken

törmelék eltávolítására, kotrásra. Csak ilyen minőségben van bányászati vonatkozása a kapának. Ismerve azonban a bányászok emberi tartását, szakmai büszkeségét, elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a bányászat szimbolizálására - s főleg az első címerben ezt használták volna fel. Jól tudták, amit ők kisegítő eszközül alkalmaznak, annak fő funkciója a földművelésnél van. E vegyes jellege is ellene szól, hogy a más gazdasági ágazatban is használt szerszámot szimbólumként elfogadják. Mégpedig bányász szimbólumként. De, még ha a hasonlóság alapján kapát tételeznénk is fel ebben az alakzatban, akkor is kérdés: hol van a kapa nyele? Csak kapafejet vésettek volna címerbe egyik „bányászati" eszközül? Az alakzat toronyhoz simulása révén legalább darabnyi nyélcsonk ábrázolására még futotta volna a helyből. Mint előbb utaltunk rá, Bél Mátyástól kezdve datálható a kapák megjelenése. Véleményünk szerint ezek a kapák valójában a markánsan ábrázolt ékek - rajzolás útján - kapává torzult változatai. Tulajdonképpen Bél óta kezdenek virágzani a kapák a címerben. Nagyon helytelenül. - Ha most valaki a nagybányai pecsét kapás bányászára gondol egyik bizonyítékul, az szintén téved, mert itt sem bányászati szimbólum a kapa. Ezt máshol már kifejtettük. De a nagybányai pecsét címerképének elemzése nem tartozik jelen tárgyunkhoz. Mi Zsámboki László elméletével értünk egyet: ez a háromszögű alakzat címerpajzs.^ Ha összevetjük gazdapajzsával, akkor rögtön látjuk, ez éppúgy a normann pajzsból kialakult háromszögű pajzs. Ennek a kis pajzsnak az elő és hátsó oldala a gazda pajzsával azonosan ívelt. A heraldika elméleti oldaláról tekintve, felvetődik most már az a kérdés: ha kis pajzs ez, nevezhető-e címerképnek? Nem. Ez a kis pajzs tar, márpedig az önálló tar pajzs is mesteralak. A pajzstalp címerképe a Nyárynál és Darvasynál meghatározottal és Faller minden egyéb tévedése ellenére, jól van meghatározva Faller által. Véleményünk szerint is az itt lévő címerkép éket ábrázol. Bevalljuk, meglehetősen nehéz ezt az eredetin megállapítani, mivel a kontúrok fényvisszaverődése nem olyan, mint a jól elkészített fényképfelvétel. E tekintetben legjobb Darvasy ábrája, mert azon kellően elhatárolódik a nyeles egyoldalú ék. Mivel az itteni ábrák már többszöri másolás során kerültek ide, ezért 3. ábra