A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Gavallér Pál: A bányászszerszámok első magyar megjelenése pecséteken

ez időben nemcsak nálunk, de a külföldön is csak kevés város dicsekedhetett. úgyhogy Selmecnek,... már 1245-ben - minden más európai bányavárost megelőzve címeres pecsétje van. A város eme legrégibb pecsétje azonban sajnos csak néhány évvel későbbi időből maradt ránk éspedig egy 1275. évből származó oklevélben..." Később a ma is meglévő pecsét ismertetésekor, az ormos kaputorony várfallal leírása után így folytatja: „A címerpaizs üresen maradt helyeit bányászszerszámok töltik ki oly módon, hogy fönt a pajzs jobb sarkában bányászkalapácsot, bal sarkában kapát, alsó részében pedig éket találunk". A címerrel kapcsolatban ő is megjegyzi mint Darvasy - hogy idők folyamán természetesen kisebb-nagyobb változásokon ment át...". Nyáry Albert műve 1886-ban jelent meg, Darvasy Mihályé 1942-ben és ugyanezen évben Faller Jenő cikke. Dr. Zsámboki Lászlóval az elmúlt néhány évben kutatásaim során tartottunk szakvitát más bányászati heraldikai-sigillographiai kérdések közepette az 1275-ös selmeci pecsétről és selmeci egyéb címerekről is. Mindhárom író a kaputorony és várfal által üresen maradó paizsfelületen több-kevesebb bányász (?) szerszámot nevez meg címerképül. Fontosnak tartjuk e helyütt kiemelni szerzőnként felsorolva a szerszámmegnevezéseiket: Nyárynál csákány és kalapács; Darvasynál kalapács, kapa és csákány; Fallernél bányászkalapács, kapa és ék. A pecsét fényképéről készített nyomdai ábrázolás nem mindig tudja teljesen viszszaadni az eredetin láthatókat, így 1992-ben magát az eredetit tanulmányoztam. Ekkor a már korábbi tájékozódások során felgyülemlett kérdések újabbakkal is gyarapodtak: 1. Látta-e mindegyikük az eredeti pecsétet? 2. Hogyan lehetséges a Nyáry említette két szerszám háromra szaporodása Darvasynál és Fallernél? 3. Faller a paizs jobb sarkában hogyan lát (talál), ír le bányászkalapácsot, mikor e sarok valójában tar? 4. A bal sarok milyen címerképet ábrázolhat? 5. A bal sarok háromszögalakzata valóban kapát ábrázol vagy mást? 6. A paizstalp valóban éket hordoz? 7. Nyáry miért vél látni a paizsban a talpi üres helyen „csákány és kalapács"-ból álló bányászjelvényt egyik alternatívaként, míg sárkányban is gondolkodik másik alternatívául? Kérdéseinkre az eredeti pecsét részleteinek ismertetésével, íróink elemzésével, bányászati szemszögszűrőjén át vizsgálva világíthatjuk meg a konkrétumokat és felépíthetjük azokra sajátos álláspontunkat. így világossá válik kérdéseink létjogosultsága, egyben kiformálódnak az azokra adott válaszok is. Pecsétünk méhviaszba nyomott cipópecsét. A domború (gömb)-oldala sötétbarnás, a typarium által nyomott oldal fehéres-viaszsárga színezetű. Ezen találjuk a háromszögpajzsot. Az oklevélről hártyaszalagon függő pecsét. Maga az oklevél a pecséthez viszonyítva aránytalanul kisebb méretű, mert az írására szolgáló hártyának drágasága miatt takarékoskodni kellett. A várfal a kaputoronnyal sok városéban található fő motívumként, meglévő várospecséteinket tekintve Selmecé a második Esztergom után. Bányászati vonatkozásban viszont első pecsét a történelmi Magyarországon. A torony és várfal mindegyik leírásban pontosan van deffiniálva. Az általuk fennmaradó pajzsterületen található címerképek vetették fel kérdéseinket. Az eredeti pecsét pajzsának hátsó sarkában kicsi, ívelt oldalú háromszög alak simul jobb élével a torony oldalához. (A pecsét elemzésénél a jobb és bal oldal heraldikai értelemben értendő.) Pontosan adja vissza ezt Nyáry ábrája (1. ábra). A pajzstalpon pedig a toronykapu oldalainak mintegy „folytatásaiként hasábalak balra nyíló ívéllel fut bele a pajzstalpi csúcsba. A hasáb tetejéből haránt irányú rúd ér a pajzs hátsó oldaláig, ami Darvasy ábráján az eredetinél is élesebben jelentkezik (2. ábra). A pajzs jobb felső sarka Nyáry ábrájával azonosan tar az eredeti pecséten is. Még enyhe karctöredék vagy egyéb apró pontnyi-vonalnyi kiemelkedés sem látható, ami valaha meglévő címerképre