A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Siska József: A 17. századi Bodrogköz

5. kép. Lorántffy Zsuzsanna helmeci lakóháza. Épült 1654-ben. XX. századi képeslap. Zempléni Múzeum. Szerencs. ra, Dámóc, Láca, Perbenyik, Nagycigánd, Kiscigánd, Sárkány, Leányvár és Nagygéres, Nagyagárd, Kisagárd, Karád telkeinek jó része. A Sóvári Soósok: Kiskövesd, Nagykövesd, Luka, Alsóberecki, Rad, Szinyér, Szolnocska, Ágcsernyő határát birtokolták. Bocskay István, Zemplén vármegye ispánja: Alsóberecki, Felsőberecki, Battyán, Szerdahely, Vécs, Szomotor, Szög, Luka jobbágytelkeinél volt érdekelt. Klobusitzkyék: Zétény, Nagykövesd, Boly, Kiskövesd, Gerepse, Kisgéres falvak határának részeit kapták a század folyamán adományul. A Vécseyek: Szerdahely, Vécs, Szomotor, Szög, Kisujlak, Körtvélyes falvakban voltak birtokosok. A Rákóczi-családnak Helmecen és Karádon volt nagyobb birtokrésze. Az Alaghy, Tarkányi, Bay, Csapy, Telekessy, Báthory, Vay, Barkóczy, Hardicsay, Berzeviczy, Barkóczy, Ramocsaházy, Nyáry, Melith, Horváth és más nemesi családok csak rövid ideig, vagy területileg nem számottevő jobbágytelekkel rendelkeztek, a felsorolt és a fel nem sorolt falvakban. Nagygéresben, Kisgéresben, Szentesen, Nagytárkányban a század folyamán váltakozó számban éltek ármális nemesek is, csekély birtokkal ellátva. A helyben lakó földesuraknak Nagytárkányban, Battyánban, Zétényben, Vekén, Helmecen, Radon, Szerdahelyen, Pácinban, Vissen, Nagykövesden voltak rezidenciáik. A Bodrogköz kistájainak egymással és a tájegységen kívül eső vidékek lakóival fenntartott kapcsolatainak ápolása főleg a korabeli út- és közlekedési viszonyoktól függött. A Bodrogzug falvai általában a szabolcsi Rétköz és a zempléni Hegyalja felé építették ki gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszerüket, a Bodrogköz belseje felé egyáltalán nem orientálódtak. Ez érthető, mert a Bodrogzugon át vezetett már régóta A közlekedés és a kapcsolattartás