A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 28. (Miskolc, 1993)

KÖZLEMÉNYEK A MÚZEUMI TUDOMÁNYOKTERÜLETÉRŐL - Nyárády Gábor: A borsodi gyalogok kapitánya

Rákóczinak Domahidáról (Nagykároly és Szatmár között) szeptember 12-én keltezett parancsa („harmadnap alatt jelen pátensünk publikálásától fogva táborunkban magát bemutassa", tudniillik minden fegyverfogásra kötelezett nemes; „az elmaradók törvényünknek és szabadságunknak nyilvánvaló árulói és ellenségei fognak tartatni"

4

) már talpon találta a vármegye rendéit Dőry András alispánnal az élen. Mindazonáltal Bercsényi Miklós szeptember 20-án és 28-án tokaji táborából hasonló szellemű parancsot intézett a megyéhez, és Borsy Mihályt bízta meg a „lézengők" összefogdosásával.

5 A „mozgósítás" a korabeli viszonyok között nem lehetett egyszerű dolog, mégis elég gyorsan megtörtént. A miskolci lovas és gyalogos sereg például már október 11-én elvonult a városból.

6 Bizonyára ugyanebben az időben szállt táborba a megyéből kiállított többi csapat is. Tokaj ostroma szeptember 17-én kezdődött Bercsényi vezényletével. Nem úgy haladt, ahogy kezdetben remélni lehetett, s ezért Rákóczi fele seregével odahagyta Szatmárt, és október közepén átvette az ostrom irányítását, tábornokát pedig a Felvidék meghódítására, először is Eger megvételére indította útnak. Bercsényi 9000 emberrel fogta körül Egert, s a város rövid ellenállás után - a kuruc érzelmű magyar lakosság fellépésére - október 31-én kaput nyitott a felkelők előtt. S a kuruc had továbbviharzott nyugat-északnyugat felé, elfoglalta Gácsot, Véglest, s november 7-8. táján már Zólyom alá ért. November 9-én Bercsényi innen írt Károlyi Sándornak: „Az hajdúság pedig, valamennyi van, benn van az városon, ki az Borsod, Gömör, Nógrád vármegyékből és az ónodiakból áll in toto (egészen); ezek csak megüzenték, hogy itt nem maradnak, ha elmegyek. Nincs köztük egy jó tisztem is, hanem most fódozom őket."

7 November 13-án meghódolt Losonc, december 4-én pedig Nyitra adta meg magát. Zólyom ostrománál Csindom Molnár János és Csendér János, Nyitránál pedig Székely Márton és Borbély István miskolci katonák estek el.

8 Ezek a legkorábbi keletű adatok arról, hogy a borsodi kurucok hol, merre harcoltak. „Tokaj megvételével kezdődtek az 1704-es esztendő hadműveletei - írja Rákóczi Emlékirataiban. - Elfoglalása után csapataimat téli szállásra vezettem, magam pedig a Kassa, Eger és Szendrő várai között fekvő Miskolc várába szálltam... Főleg azért tartózkodtam Miskolcon, hogy kivárjam azokat a vállalkozásokat, amelyeket az ellenség megkísérelni merészel." Január 19-től március 4-ig maradt a városban, ahol Dőry Ferenc ma is álló, emléktáblával megjelölt házában lakott. Ezekben a hetekben itt alakult meg az Udvari Tanács, itt adta ki Rákóczi első katonai szabályzatát s rendelkezését a katonáskodó jobbágyok felmentéséről a teherviselés alól, itt fogadta a francia király követét, s a hűségére tért erdélyi főurak küldöttségét. Magához váltotta a város 2500 forintos kötelezvényét Szendrő parancsnokától, és azt a városnak adta katonái ellátásáért;

9 utóbb ugyancsak fizetségként zálogba adta Miskolcnak kelecsényi részjószágát.

1

" Február 2-án kelt pátensében a haderő részletes bejelentését kérte a megyétől." E parancsra készült 1704. február 17-én „a nemes vármegyével hadakozó vitézeknek lajstroma"

12 amely a következő helységekből sorolja fel a fegyverben álló nemes személyeket: Vámos (Sajóvámos), Pálfala, Aszaló, Bódva (Boldva), Besenyő (Ládbesenyő), Balajt, Szirák (Borsodszirák), Nyomár, Ziliz, Hangács, Lak, Edelény, Disznóshorvát (Izsófalva), Kaza, Nyárád (Felsőnyárád), Kelecsény (Felsőkelecsény), Bánya (Rudabánya), Szalonna, Meszes, Szend (Rakacaszend), Martoni (Martonyi). Csak néhány nevet idézünk. Disznóshorvát: Hubai Pál, Fodor István, két Fodor András, Fodor Mihály, Fodor Lőrinc, Silye András, Pap János, Kováts János, Nyárády András; Nyárád: Csatos Ferenc, Kókai Mihály, Kókai Péter, Hegedűs Jakab, Szabó István, Lengyel József, Pap István, Szarka Mihály, két Kókai István, Szarka György, Csontos György; Kelecsény: Andó Gergely, Andó Péter, Andó István, Miskó Márton. A lista