A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A miskolci Arany Korona Szálloda története (1783-1987)
szobához tartozik egy fürdőszoba. Szebeni Zalán a HUNGARHOTELS igazgatója úgy látta, hogy a szállodát nem zárhatjuk be, ezért a szakaszos felújítás mellett döntőttünk. 1984-ig szeretnénk befejezni a munkát... A felújítás után az Avast kétcsillagos kategóriába soroljuk." 14 Az elképzelés nem valósult meg. 1987. december 14-én bezárt a több mint két évszázados Korona - Kossuth-Avas szálloda, Miskolc egyik legpatinásabb „fogadója". Az épület négy évtized elteltével ismét városi tulajdonba került, s 1991-ben több kft.nek, üzletnek, vállalkozásnak és vállalatirodának helyet adva várja újabb hasznosítását, történetének végkifejletét. DOBROSSY ISTVÁN JEGYZETEK 1. Komáromy József: Az első miskolci vendégfogadók. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 3. 1956. 48-53. 2. Nyiry Dániel: Miskolc város régi számadáskönyvei. Történelmi és Régészeti Közlemények, I. 1926. 19. 3. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata, IV. Miskolcz. 1911. 147-166. 4. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációja (a továbbiakban: HOM. HID.) 1 ltsz. 67.12.1. ill. Országos Levéltár (a továbbiakban: OL.) Térképtár, Delin 6-579. 399/a. 5. HOM. HTD. 77.272.315. Az 1783-as összeírás 11. pontja vonatkozik erre az épületre. 6. Komáromy József: Miskolci séták. Miskolc, 1972. 46. 7. Dobrossy István: Gazdaság- és társadalomtörténeti adatok a miskolci céhek árulószíneinek 19-20. századi történetéhez. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, (a továbbiakban HOM Évk.) XV. 1976. 113-150. 8. Keresztessy Sándor: Miskolcz színészetének története 1753-tól 1904-ig. Miskolcz. 1903. 26. 9. Komáromy i. m. (1956) 52. 10. Az ezt megelőző 1783-as összeírás szerint még a hét szobával rendelkező „Zöldfa" a város legnagyobb fogadója, szállodája. 11. Dobrossv István-Iglói Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a 19. század elejér. HOM. Évk. XXI. 1982. 139-142. 12. Szendrei i. m. 37. Miskolc mindmáig legnagyobb tűzvészében 815 ház s összesen 1947 gazdasági épület, egyéb objektum (pl. pince) vált a tűz martalékává. 13. Lajos Árpád: Az Aranykoronától az Avas Szállóig. Észak-Magvarország, XV. évf. 303. sz. 1959. dec. 25. 14. Szűcs Sámuel: Napló. 1881. XI. k. 56. HOM. HTD. 53. 439(1. Í2. 15. Szűcs i. m. 1881. 157-158. 16. Szűcs i. m. 1883. 253., 1884. 358-359. 17. Ádler Károly: Miskolcz város középületei 1881-1896. Miskolcz. 1896. 18. A miskolci Királyi Törvényszék iratai. Cégbírósági iratok. Borsod-Abaúj-Zemplén Mcgvei Levéltár (a továbbiakban: BmL.) VII-1/d. Ce. 47(1. 19. BmL. VII-1/d. Ce. 1138. 20. Ellenzék, VII. évf. 93. sz. 1908. aug. 13. 21. BmL. VII-1/d. 1283. 22. Miskolci Kalauz. Miskolc, 191(1. 9. 23. Idézi: Thurzó Nagv László: Miskolci Lexikon. II/A. köt. 56. HOM. HTD. 68. 4. 3. 24. Ellenzék. VII. évf' 126. sz. 1908. nov. 3. 25. Ellenzék, IX. évf. 2. sz. 1912. jan. 11. 26. Boda Andor: Miskolc, Böczögő József és a Korona. Felső-Magyarország, III. évf. 32. sz. 1934. febr. 11. 27. A közgyűlésen élesen támadták a Korona építése miatt a vállalkozókat, az építés műszaki vezetőségét és az építési szakbizottságot. Reggeli Hírlap. 1931. aug. 14 28. Idézi: Thurzó Nagy i. m. 58. 29. Böczögő miskolci karrierjéről és bukásáról lásd: Hollóházi András kéziratát, ill. kéziratos gyűjteményét. HOM^ HTD. 53.4804.1. 30. Janitsné Böczögő mellett tanulta a pincér-szakmát, később Sátoraljaújhelyre került a Hangya Vigadó éttermébe. 1944-ben jött vissza Miskolcra a Pannónia Szállodába, majd annak államosítását követően a Koronába. 31. Miskolc Város Tanács VB. Begvüjtési és Kereskedelmi Osztályának iratai. BmL. XIII-110/a. 889-43/11. 1951. 32. BmL. XXIlI-110/a. 889-43/11. 1951. 33. Horváth Béla: Városképjavítás Miskolcon. Műemlékvédelem, X. évf. 1966. 145-151. 34. Észak-Magyarország. XXXVII. évf. 20S. 1981. szept. 1. 5 65
