A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: A miskolci Arany Korona Szálloda története (1783-1987)

A miskolci Arany Korona Szálloda története 1783-1987 A Koronához címzett uradalmi szálló-vendégfogadó épülete a mai Széchenyi u. 1. sz. alatti egykori Avas szálloda helyén állt. A telek és építményeinek története visszanyúlik a 16. századig. A diósgyőri uradalom ispánja itt gyűjtötte össze a jobbágyi kilencedből származó terményeket. Az egykori magtár és szérűskert helyén a következő évszázadokban számos tulajdonos, vagy bérlő emelt, ill. alakított át felépítményt. Marjalaki Kiss Lajos, majd Komáromy József kutatásaiból ismert, hogy 1652-ben a diósgyőri Nyáry Zsigmondnak már „szabad korcsmája" is volt ezen a helyen.

1 A 17. század második felétől számos feljegyzés utal arra, hogy Dőry vagy Deőri Bálint és Deőri András korcsmájából bort vásároltak, bort szállítottak.

2 Ekkortól maradt fenn a Dőri-korcsma elnevezés, mint az egyik legkorábbi neve az építménynek. Egy évszázad múlva, 1755-ben amikor elkészült az ún. Grassalkovich szerződés, - mások mellett a korcsma is a koronauradalom tulajdonába került.

3 7 775-ben az uradalmi javak összeírásának 14. pontja foglalkozik az épülettel. Eszerint „a város közepén áll a Dőri-féle korcsma, Tambur, néhai Dőry Andrásé volt, jelenleg restaurálás alatt áll. Van istállója, kocsiszínje, s benne egy kamra. Hossza 14 öl, szélessége 4 öl 2 láb, zsindely fedi, jó tartós állapotban van. Fallal körülvett udvara 38 1/2 öl hosszú, 18 öl széles, deszkával keritett kertje 39 öl hosszú 18 öl széles.

1

'

4 Ennél részletesebb információt szolgáltat az 1783-as összeírás, amely arról tájékoztat, hogy az Arany Korona közepesen jó állapotban van. Itt lakik a korcsmáros két szoba, egy konyha, két kamrás lakásban. A fogadónak ezen túl van hat vendégszobája, s mindegyikben egy kemence, vagy kályha. Bútorzata a következő: kicsi és nagy asztal 9 db, pad vagy zsámoly 6 db, szék 18 db, ágy 6 db, mosdó 1 db és fogas 8 db. A fogadó pincéje tág boltozatú, s vendégcsalogatóként vasból készült cégért használnak. Udvara fallal kerített, s van kertje is. Az udvaron kétrészes kocsiszín áll, s az istállóban egyszerre 24 állatot lehet elhelyezni.

5 Az udvaron van egy faoszlopokon álló kocsiszín, amelyet zsindely tető fed. Ebben kapott helyet nyaranta a „Nemzeti Játzó Társaság", majd 1802-től a fákkal borított árnyas kertben egy összetákolt színkörben léptek fel.

6

1815-ben pesti társaság érkezett. A Korona 36x9 m

2-es téglaoszlopokon álló kocsiszínjét deszkázták be, s két évig játszottak itt a színészek. 1817-ben Czinczifa Ádám görög kereskedő kávéházának épp akkor elkészült emeleti részébe, a csizmadia árulószínbe költöztek át.

7 Keresztessy Sándor színháztörténeti munkájában írja, hogy ez a színtársulat, ott a Korona udvarán, a kocsiszínben „Tündérország Magyarországon" c. első darabjával elindította a rendszeresnek nevezhető miskolci színjátszást.

8 1798-ban Klir Vencel tervei alapján került sor a Korona átépítésére. A terv feltüntette a korabeli állapotot, s ugyanakkor az átalakítás eredményeként várható űj külsőt és belsőt. Az alaprajz szerint az első épület négyszögletes volt, zárt udvarral rendelkezett. Keleti sarkán kosáríves, kőkeretes, kerékvetőkővel, vállkővel, zárókővel ellátott egyszerű barokk kapu állt. Az épületbe a délkeleti sarkon lévő nagyterem után lehetett