A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története

3. kép. Kálvária-domb a stációkkal Miskolc 1893-ban készült térképén mint sokszor látogatott, nagy tiszteletben álló szakrális helyek, kedvező lehetőséget nyújtottak magánsírboltok kialakítására is. A miskolci kálvária esetében ezt az alapító és építtető Máriássy Gábor saját nyughelyéül jelölte ki.

4 A magyarországi gyakorlatban a golgotai szoborcsoport (amennyiben van ilyen) a kálvária kápolna főhomlokzati főtengelyében áll. Kápolna hiányában többnyire kerítő falakkal övezett, lépcsőkön megközelíthető pódiumon, esetleg fülke, vagy kősátor építményben áll. A miskolci kálvária nem követi ezt a szimmetriára törekvő barokk gyakorlatot, hanem a kápolnától délnyugatra (balra) kiképzett mesterséges dombocskán áll, fokozva ezzel az egész együttes romantikus hatását. Máriássy Gábor helyválasztásában érzékelhetően meghatározó szempont volt egyrészt a mindszenti plébánia közelsége, másrészt a jó láthatóság (1. kép). A környék akkori beépítettsége szerint a Miskolcra vonattal érkező látogatót is ez a látvány fogadta. A csabai úton érkező pedig szerves egységben látta az út bal oldalán a Kálvária-domb építményeit, jobb oldalán pedig a miskolciak ekkor formálódó pihenőparkját,

5 amelynek „Népkert" elnevezésére 1872-ben Lévay József tett javaslatot (2. kép). A kálvária domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette el. Az ütemezés szerint 1858-ban ki kellett alakítani az utakat, 1859-ben az építési anyagok megvásárlása és helyszínre szállítása volt a feladat. Úgy tervezték, hogy 1860-ban elvégzik a kőfaragó munkát, felépítik a stációkat, s még ebben az évben a kápolnát is. A feljegyzések szerint a kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású, miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István mesteremberek végezték. Érdekes, hogy a segédmunkások miskolciak és főleg 4 49