A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Éva Vecerková: Kraslice ve Sbírkách Moravského Múzea v Brné (Szűcs Andrea)

ezek az illírek revolucionális dalát kezdték ráhúzni, most a tisztecskék mind ugrálni, táncolni kezdtek. Igazán az ember nem tudja, kinek higgyen, mi lesz még majd ennek a következése." A leveleket szerzőjük megírásukkor eredeti céljuknak megfelelően édesanyjának, családjának szánta, a szabadságharc befejezésével azonban, úgy tűnik, felismerte azok dokumentumjellegét. Átmásolásuk után családja gondjaira bízta azokat, akik Büttner Emil halála után többet meg is jelentettek belőlük. A kötet összeállítója, a szöveg gondozója a lehető legteljesebb szöveghűségre törekedett. A korszak nyelvében, földrajzában és történelmében való jobb eligazodást a laikusok igényeit is figyelembe vevő szójegyzék, személynévmutató és helységnévmutató szolgálja. A könnyebb érthetőséget segítik elő a jegyzetek tömör magyarázatai is. Az előszóban Pető Vilmos a levelek szerzőjének családi hátterét, a levelek sorsát mutatja be kellő filológiai pontossággal. A kötetet a családtagokról készült néhány fénykép, s az eredeti kézirat néhány lapjának másolata egészíti ki. BARTHA ELEK EVA VECERKOVÁ: KRASLICE VE SBÍRKÁCH MORAVSKÉHO MÚZEA V BRNÈ (Húsvéti tojások a brnoi Morva Múzeum gyűjteményeiben) Brno, 1989.60 p. Cseh területen a húsvéti tojás hagyományának vizsgálata nagy múltra tekint vissza: a legrégebbi gyűjtemények a múlt század 80-as éveiben jöttek létre; 1895-ben pedig a prágai néprajzi kiállításon több, mint 1750, különböző cseh és morva vidékekről származó húsvéti tojást láthattak az érdeklődők. A brnoi Morva Múzeum ugyanilyen tárgyú gyűjteményét Csehszlovákiában a legnagyobbak s egyben leggazdagabbak közé sorolhatjuk (közel 5200 db húsvéti tojást tartalmaz). A gyűjtemény gazdagsága által hűen tükrözi a díszítőtechnikák változatosságát és a hagyomány regionális tagozódását. A legalaposabban feldolgozott terület Morvaország, de ezen túlmenően cseh és szlovák, ukrán, lengyel, szerb, magyar és bolgár húsvéti tojások is szerepelnek a gyűjteményben. Az Eva Vecerková által készített igen színvonalas múzeumi ismertető a húsvéti tojás hagyományát a 6. sz.-tól egészen napjainkig követi nyomon. Archeológiai leletek segítségével bizonyítja annak ősi voltát és rávilágít rituális szerepére, melyet alapjában véve mind a mai napig megtartott. Ezt követően a különböző tojásdíszítési technikákkal ismerkedhetünk meg. A szerző az egyes technikákat időbeli változásukban tárja elénk, utalva azok térbeli elterjedtségére is. Ez utóbbit pontosítaná és könnyebben áttekinthetővé tenné a technikák ill. motívumok térképen való ábrázolása. A húsvéti tojások díszítési technikáját, ornamentikáját és területi sajátosságait tekintve jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. Eva Vecerková rámutat arra, hogy a munkafolyamat, a szükséges eszközök és a színek szoros összefüggésben állnak egymással, és egyben a díszítés jellegét is meghatározzák. A szerző részletesen szól a batikolás módjáról és a batikolt tojások mintázatáról. Bemutatja a kifújt és díszített húsvéti tojást: a roydunkyt is. Ezt a kimaratott és a karcolt tojás készítésének és jellegzetes ornamentumainak bemutatása követi. ízelítőt kapunk a szalmarátétes díszítményű tojásokból; végül pedig az újabb keletű, polgári hatást mutató, többszínű textíliával ill. szalagokkal díszített tojások következnek.