A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Naukovij zbirnik Muzeju Ukrajinszkoji, Kulturi U Szvidniku, I. 16. (Udvari István)

publikálhatnak az 1968-as események után elhallgattatott, szilenciumra ítélt néprajzos kutatók, s közöttük a legismertebb Mikola Musinka is. Egy tudománytörténetileg is markánsan elkülöníthető korszak lezárulásának ténye kiérződik az itt bemutatott 16. kötetből is, mely tartalmazza a Tudományos Gyűjtemény 1965-1989 között 19 könyvben megjelent 15 kötete bibliográfiáját. Az Anna Lakata által összeállított bibliográfia (353-378) történelem, művelődéstörténet, irodalomtudomány, művészettörténet, etnográfia, folklorisztika, muzeológia stb. rovatokon belül adja szerzők szerinti betűrendes felsorolását a Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmányoknak, cikkeknek, recenzióknak stb. E bibliográfiát a szerzők betűrendes mutatója egészíti ki. A 16. kötet öt rovatban 10 dolgozatot foglal magában. A művelődéstörténeti fejezet Lutskay Mihály ruszin történelmének III. kötetét (29257), valamint Olena Rudlovcsak nagy ívű Lutskay-életrajzát tartalmazza (3-28). Lutskay művének III. kötete a XVII. század végétől a XVIII. század 40-es éveiig tekinti át a ruszinok egyháztörténetét, érintve világi vonatkozásokat is. A kéthasábosan, latin eredetiben és ukrán fordításban közzétett munka eddigi részeihez hasonlóan e kötetben is találunk „csemegéket": a Rákóczi-szabadságharc bemutatását, Máramaros vármegye leírását, a máramarosi románok unionizálását stb. Az Etnográfia és folklorisztika rovatban Miroszlav Szopoligának: A kelet-szlovákiai ukránok hagyományos gazdasági épületei című cikkét (257-286) Nagyja Varchol: Erotikus motívumok a csehszlovákiai ruszin-ukránok találós kérdéseiben, valamint köz- és szólásmondásaiban című dolgozatát olvashatjuk (287-300). Varchol N. rövid elméleti alapvetést követően közel 100 erotikus töltetű találós kérdést és mintegy 170 köz- és szólásmondást sorol fel. Megállapítja, hogy a találós kérdések leggyakoribb tárgyai: zár, vajköpülő, tű, csepű, szösz, gyümölcsfa, kenyér, kemence, szem, láb. Idézzünk néhány szelídebbet a Varchol N. által gyűjtött népköltészeti alkotások közül. Találós kérdések: Mikor habzik legjobban a vénasszzony lábaköze? (Amikor a tehenet feji.) Mássz rám, rázz meg, nekem könynyebb lesz, neked kellemes? (Almafa.) Mi a különbség a nő és a körtefa között? (A körtefa először terem, aztán másszák meg, a nőnél éppen fordítva van.) Mi drágább a torta vagy a gyerek? (A torta, mert azt 8-10-12 tojásból állítják elő, a gyereket pedig csak kettőből.) Szólásmondások: Jó fészekben a tojásnak is jónak kell lennie. Ilyen zurbolóban én is zurbolnék. E fészekben az én madaram is eltöltene egy éjszakát. A leggazdagabb ember is csak egy kulccsal jár. A legnagyobb szerencse, ha szőrös pirogot kap az ember. Mélyedések között van egy kút, ahol szívesen itatom lovacskámat. Bár vén kos, de a szarva még kemény. Rossz véget érsz, ha olyan úton jársz, amely lábak között végződik. Bármilyen nagy is a botod, nem csépelhetsz vele. A Nyelvtudományi rovatban Zuzana Hanudel: A kelet-szlovákiai ukrán nyelvjárások orvosi nomenklatúrája című dolgozatát (301-322), valamint Mikola Stec: A keletszlovákiai ukrán nyelvjárások háziállat- és baromfitenyésztéssel kapcsolatos szavai c. munkáját (323-343) találjuk. E tanulmány jól hasznosítható azoknak, akik magyar nyelvjárások hasonló szavait vizsgálják. Az állattenyésztéssel kapcsolatos ruszin szókincs mindegyik rétegében felbukkannak magyar eredetű szavak. A ruszin falvak magyar mezővárosokban történt vásározásával is összefüggésben különösen sok hungarizmust fedezhetünk fel a tehenek és lovak színeinek megnevezései között, így pl.: tarka, tarkastyj < m. tarka; kesa, kesastyj < m. kese; deres, deresistyj < m. deres; pejkó, pejkovyj < m. pejkó; fakov, fakovyj < m. fakó; barna, barnastyj < m. barna; cilag < m. csillag; rejta < m. rőt, sárga < m. sárga stb. Joszip Selepecnek két irodalmi témájú és Jan Komának, Nagyja Varchol: A keletszlovákiai találós kérdések című könyvéről írott recenzióját olvashatjuk még a kötetben. UDVARI ISTVÁN