A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Mizser Lajos: Földrajzi nevek személynevekből
Az elnevezések után megadjuk zárójelben a valódi, azaz a családnevet is. Bajuszkirály (Schwarcz Jakab): azonos az előbb említett Jakussa\. Bonnár-kút (ti. Bodnár-kút; Mizser). Bugyi-lápa (Kéméndi). Cifra-kút (Mizser). Cseszko-kút (Tóth). Fukti-kút (Hüvelyes). Hepci-bolt (Lukács): a zsidók deportálása után néhányan megpróbáltak üzletet nyitni, 1. még Tamás-bolt). Hernyó-köz (Kéméndi): e közben eredetileg csak Grünbaumék boltja állott, ekkor Zsidó köznek nevezték, majd az alábbi neveket viselte: Kukukk sor, Pere köz, Ubickó köz. Jani-kút (Kósik). Kisszemü-kút (Tóth). Kopaszkút (Kósik). Kossuth-kút: szó sem lehet Kossuth Lajosról, hiszen a kút a Kossuth ragadványnevű Kósik család háza előtt volt. Kukukk sor (Hüvelyes). Lebenc-kút (Lukács). Lopd teli (Grünbaumék - a helyi ejtésben: Gimbaromék - szatócsboltja volt). Maklári-kút (Dósa). Menár-kút (Kósik). Pampuszka (Tóth): kocsmanév. Pere köz (Mizser). Retek-kút (Kósik). Sánta gunár: egykori zsidó bolt neve. Tulajdonosának eredeti nevére nem emlékszik senki. Sergolt-kút (Kéméndi), Simon kútja: agyaggödör a Harangláb tisztásán, ahol is egy Simon Erdős nevű az állítólag ott elásott harangot kereste. Sufri-kút (Lukács). Sura köz, másik nevén: Sura gödri (Farkas): egy agyaggödörben épített koldusviskó és a mellette elvezető földút neve volt. Tajmec-ház: több urasági mesterember foglalkozása vált ragadványnévvé, pl. Asztalos. Az 1820-as összeírás szerint: „Sámuel Nagy lapicida". 22 Ezt pár évvel később Coburg herceg német nyelvű személyzete „Steinmetz"-re fordította; ebből vált a Tajmec ragadvány név. A névviselő halálával műhelye, illetve egykori háza őrzi ezt a szót. Tamás-kút (Lukács). Tamás-bolt. Ubickó-kút (Mizser). Ubickó köz. Zivatar: Klein Salamon egykori kocsmája. 6. Két vezetéknévből alakult földrajzi nevek. Számuk: 2 (2,35%). Gönczi-Lovászkút. Nemes-Német-kút. 7. Vezetéknév + keresztnévből alakult földrajzi nevek. Számuk: 6 (7,05%). Ady Endre út (M), Arany János utca (M), Gárdonyi Géza út (M), József Attila ~ Atilla utca (M), Tóth Péter-lápa: egykori tulajdonosáról elnevezett gyümölcsös. 8. Vezetéknév -I- becenévből alakult földrajzi nevek. Számuk: 2 (2,35%) Subalyuk 271 : 1851, 24 1864: Subalyuka (a cserépfalusiak, a bükkzsérciek ma is így hívják). A lyuk szó mint földrajzi fogalom barlangot, üreget jelent: számos ilyen utótagú barlang van a Bükkben. De: lyuk és nem lyuka! Görömbölyön, Mezőnagymihályon, Mezőkövesden stb. éltek Suba nevű emberek. Cserépfaluba Görömbölyből vándorolt két Suba család. A Lyuka szó pedig nem más mint a Lukács (a helyi ejtésben: Jukács) keresztnév becézett formája. így a Subalyuk-barlang nem pleonazmus, miként a Bükk útikalauzban olvashatjuk: „. . . helytelen . . . Subalyuk-barlangról írni". 25 Az csak a véletlen játéka, hogy a lyuk szó birtokos személyragos alakja a kiejtésben megegyezik a Lukács keresztnév becézett változatával. Tar Gyurka: 1851, 1864: Targyurka. Ez is barlang (ma erősen betömődve) a Suba-lyukkal szemben levő hegyoldalban. A Tar György név a 17. század közepétől kimutatható a községben (a Tar családok kihaltak). Suba Lukács viszont csak egy volt, s ő a 18. század végén élt. Mind Suba Lukács, mind Tar György szegénylegény volt, s az említett két barlangban húzták meg magukat, ott is lőtték agyon őket. Következésképp a két barlangnév a 18. század legvégén, esetleg a 19. század elején keletkezett. A népmonda szerint a két hegynek volt a neve Subalyuka és Targyurka, de összevesztek, és szétváltak. így keletkezett a monda szerint a Hór-völgy. A fő típusokat áttekintve úgy látjuk, hogy személynévből nagyon könnyen válhat földrajzi név. Ez a Mohács előtti időszakban birtoklástörténettel megmagyarázható (sőt még a 17. századból is van példánk: Garázda), a későbbiek folyamán azonban kissé más a helyzet. A példák alapján nem állíthatjuk egyértelműen azt, hogy ezek után nem lehetséges puszta személynévből földrajzi név (pl. a két barlangnév). Lehetséges, csak
