A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Ádám Imre: Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyei településnevek 16. századi Szabolcs vármegyei vezetéknevekben

Myzkoc3y (Lök; 1 fő) Miskolcra, Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenlegi székhelyére egyetlen név utal. Csánki 1281-ben mutatja ki először Myskouch alakban. Nadazdy (Kenézlő, 1 fő; Zalkod 1 fő) Nadasd nevű települést Csánki Füzértől északnyugatra említ. Gondolhatunk Borsodnádasdra is, így Abaúj és Borsod megye egyaránt számításba jöhet. palkani, palkoni (Polgár, 1 fő; Tedej 2 fő) Tiszapalkonya Borsod megyében, első említése 1245-ben Polcuna néven.

19 Mind Polgártól, mind az egykori Tedejtől alig néhány km-re van. Pataky, pataki (Bűd, 1 fő; Csobaj, 3 fő; Rakamaz, 1 fő) Sárospatak, korábban Zemplén megyében. 1324-ben: Pothoka.

20 Pereny (Lök; 1 fő) Perény Abaúj megyében volt, ma Csehszlovákiához tartozik. 1220/50: Peren

2] Az 1944-es helységnévtár szerint akkor Abaúj-Torna vármegyében volt, 1324 lakossal. Pezty (Rakamaz; 1 fő) A legvalószínűbb Pestre gondolnunk. Felvetődik azonban a hajdan Zemplén megye keleti szélén volt Nézpest is, mely 1438-ban Meszpesth néven fordult elő.

22 Bodzásújlak mellett volt, a Nagymihályi járásban. A települést a 20. századi források nem említik. Pobary, pabori (Tedej, 1 fő; Rakamaz, 1 fő) Babartelkére gondolhatunk. A források Babar, illetve Pobor néven is említik Borsodban, Szendrő közelében, Martonival együtt.

23 Ro3gony (Paszab, 1 fő) Rozgony Abaúj megyében volt, ma Csehszlovákiában, Kassától északkeletre találjuk. Az 1944-es helységnévtárban Rozhanovce néven szerepel. 1270: Ruzgun~ Solc3ay (Csobaj, 1 fő) Borsod megyében találjuk mind Alsózsolcát, mind Felsőzsolcát. 1287/347: Zolcha

25 Sümody (Rakamaz, 1 fő) Abaúj megyéhez tartozott. Az első források 1255-ben Jászó határjárásában említik Sumugy néven Somodi ma község Somodi néven.

26 Tokay (Eszlár, 1 fő; Rakamaz, 2 fő) Tokaj Zemplén megyéhez tartozott 1371-ben. A források Thokay néven említik.

27 Ma város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Torny, tornai (Prügy, 1 fő; Szentmihály, 1 fő; Tedej, 4 fő) A legvalószínűbb Tornára gondolnunk, Torna megye egykori székhelyére. 1357: Thorna. 1944-ben Magyarországhoz tartozott, Abaúj-Torna vármegyében. Ma Csehszlovákiában van.

2K Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül Toronyát sem. 1332-7: Toronia. Ez a település Zemplén megyében volt, Sátoraljaújhelytől északra.

29 1944-es helységnévtárban már nem található sem Magyarországon, sem az elcsatolt területeken. Zadaj (Csobaj, 1 fő) Taktaszada 1435-ben Zemplén megyében Zada néven szerepel.

30 Jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, a szerencsi városkörnyékhez tartozik. Zegedy (Rakamaz, 1 fő) Sajószöged korai előfordulásai 1327: Syeged, 1363: Zewged, 1425: Zeged.

M Borsod megyéhez tartozott, ma Tiszaszederkény közelében találjuk.