A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Borsos Balázs-Penckóferné Punykó Mária: Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben
3. A szóhasználatban egyre több ukrán szó bukkan fel: szolárka, gátér, banki. 4. Lábtól való fát már csak Fornoson használnak, bár itt is van gyászkocsi. Más falvakban, amikor megjelenik a gyászkocsi, a lábfákat már nem használják (Gát). 5. A Szernye-mocsár környéki fejfák (ha Nóvák József Lajos felosztását vesszük alapul, melyet Kunt Ernő is használ) átmenetet képeznek a fatönkös és oszlopos fejfák között: bár egyszerűek, már nem őrzik teljesen a fatönk eredeti formáit, mert mind a négy oldalukat megfaragják, de a főbb vízszintes tagolások nem futnak körbe. Két alaptípusuk van: a fatönkös fejfákhoz sorolhatók az egyszerűbbek (Újfalu, Fornos, Dercén és Gát), és az oszloposhoz áll közelebb a körbefutó kalap és a térplasztikára emlékeztető kendő miatt a beregi és részben a kígyósi fejfa. 6. Egy temetőn belül ott egységesek a fejfák, ahol még van hagyománya a faragásnak és működnek aktív faragók (Dercén, Fornos, Újfalu, Bereg és részben Gát) és különbözőek, ahol nincsen faragó (Ardó, Jánosi) vagy nem szívesen csinálja (Kígyós). Ez utóbbi három falu van a legközelebb Beregszászhoz és Gát is a Beregszász-Munkács főút mellett van. 7. Ahol a fejfa díszesebb és a nemeket megkülönböztetik, ott a felirat igen egyszerű (Bereg és Kígyós). Ahol a fejfák egyszerűek, ott sokkal hosszabb a felirat és sokkal több információt közöl az elhunytról. Ez a jelenség Beregújfaluban tetőzik, itt tudunk meg a legtöbbet a halott családi viszonyairól, életéről. Ahol vers is van, ott a felirat többi része is bőbeszédűbb. 8. A versek közül a több válogató rostán átment fornosi és derceni szövegek a legszebbek. Gáton kevés a variáció és erősebben érvényesül a megrendelő hatása. A beregújfalui versek szintén formulákból állnak, de amiatt, hogy mindet a faragó maga szerzi, kevésbé letisztultak, mind rímben, mind ütemtartásban a derceni, fornosi alatt maradnak. 3 9. Egy fejfán a felirat 10-15 évig marad olvasható. A fejfa 20-30 év alatt kirevesedhet, de egy fejfa sem áll 50-70 évnél tovább. Legkorábban akkor pusztul el, ha kicserélik sírkőre és eldobják. Ha azonban megmarad az a hagyomány, hogy elsőül mindig fejfa síremléket állítanak, és lesz is mindig az elkészítésére vállalkozó fejfafaragó, a Szernyemocsár környéki falvak fejfái és sírversei állandóan meg-megújulva még sokáig fennmaradhatnak. BORSOS BALÁZS-PENCKÓFERNÉ PUNYKÓ MÁRIA JEGYZETEK 1. A cikk egy 1990. szeptemberi és 1991. májusi terepmunkán alapul. Kárpátalján 1920óta igen kevés lehetőség volt a terepmunkára, s részben emiatt a tudományos kutatásban is mostohagyereknek számított. (Balassa 1989.) Bereg megye Magyarországhoz került részéről Domanovszky György közölt adatokat fejfákról. Ezek formája és felirata hasonlít a Szernye-mocsár környékiekre. (Domanovszky 1936.) 2. Község Lakosság Ebből magvai Református (becsült) 1. Beregardó Beregszászhoz tartozik 2. Makkosjánosi 2845 2310 300 3. Gát 3100 2900 1000 4. Dercén 2780 2710 1500 5. Fornos 1400 1380 500 6. Beregújfalu 2018 1410 1200 7. Nagybereg 2657 2246 2000 8. Kígyós 990 847 300 Vö. Dupka György-Horváth Sándor-Móricz Kálmán: Sorsközösség (A kárpátaljai magyarok a 80-as évek végén), Ungvár, Kárpáti kiadó, 1990. 66. és 90-91.; Józan Lajos: Református gyülekezetek a Kárpátalján. Hatodik Síp 1989/2. 18-19. 3. A sírversek részletes elemzését lásd: Penckóferné Punykó Mária-Borsos Balázs: Sírversek a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben. Néprajzi Látóhatár 1992/1-2. szám 155-166.
