A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Udvari István: Mária Terézia korabeli Sáros vármegyei szlovák nyelvű paraszti bevallások lengyel vonatkozásairól

Matiszova (Matysova): Palocsán és Lublón pénzt kereshetnénk, ha Szandccbe sót akarnánk szállítani. Obrucsnó (Obrucné): Termékeinket, kinek mije van, azelőtt Lengyelországban most azonban Magyarországon lévő hegyes úton két és fél óra járóföldre fekvő Muszinában adhatjuk el, mely mezőváros. Olysó (OPsov): A Poprád folyó egy mérföldre folyik, Lengyelország is közel van ide, ahol aki akar, és ki tud állni vagy fogattal vagy gyalog, némi pénzt kereshet, ebben nem gátolja senki. Ondavka (Ondavka): Pénzkeresetünk jószágok neveléséből és eladásából van, és abból is, hogy Lengyelországban fonalat vásárolunk, amit otthon vászonnak megszőve, haszonnal eladunk. Orló (Orlov): Felesleges, vagy eladás céljából másutt vásárolt termékeinket a négy óra járásra lévő Lublón és a három óra járásra lévő Muszinában haszonnal eladhatjuk; Lublóra télen-nyáron jó és egyenes úton, Muszinába nyáron hegyes úton, télen pedig a jégen egyenes úton járunk. Oroszvolya (Ruská Vola): Termékeinket az új Magyarországban, közepes minőségű úton, jó két óra járóföldre fekvő Muszinában haszonnal adjuk el. Polom (Poloma): Mi főleg fuvaroskodással keresünk pénzt, időnként bort szállítunk a Poprád folyón, amely talphajókat (tutajokat) visz Lengyelországba; idegen országokba is fuvarozunk. Pusztamező (Vislanka): A sóraktár és a Poprád folyó közel van hozzánk, de ebből nincs elegendő keresetünk. Sztarina (Starina): Felesleges termékeinket a jó egy óra járóföldre lévő Muszinában haszonnal e) tudjuk adni, mely mezővárosba jó út vezet. Szulin (Maly Sulin): Muszinába és Lublóra hegyes úton járunk, ahol felesleges termékeinket haszonnal eladhatjuk. .. .a Poprád folyó faluhoz közel folyik el. Stelbach (Tichy Pótok): A talphajókat (tutajokat) hordó Poprád folyó öt órára folyik tőlünk, aki közülünk akar és tud fuvarozni, senki nem gátolja meg. Tárca (Torysa): Egyesek közülünk sót szállítanak a helybéli sóraktárba vagy a Szepes vármegyei Smizsanba, mások pedig borfuvarozással vagy más fogatos munkával keresünk pénzt. A tőlünk három órára folyó Poprád folyóhoz fuvarozunk, sőt még Lengyelországba is szállítunk árut. Ujak (Udol): Pénzt kereshetünk azzal, hogy Sóvárról Palocsára, az ottani raktárba sót szállíthatunk; Ószandecbe (Stary Sacz) is szállítunk sőt, a Sóvárra és a Szandecbe menő út egyaránt odavissza, három napig tart. Közel a falunkhoz folyik el a Poprád folyó, melyen aki akar, kereshet magának. Viszoka (Vysoká): Két mérföldre folyik el tőlünk a Poprád folyó, amelyen tutajok járnak, de mi oda nem fuvarozunk. UDVARI ISTVÁN JEGYZETEK 1. Vö. Mária Terézia-korabeli Szepes megyei paraszti vallomások lengyel vonatkozásairól. - In. Janusz Bancze312-313; Petrov Aleksej: Predely ugroruskoj reci v. 1773. g. po officiainym dannym. Izsledovanie i karty. 2. Vö. Udvari István: Kontakty zemplínskych slovenskych a rusínskych obci s Polskom v dobé Márie Terézie. -In. Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis. Tomus 12/F. Társadalomtudományi Közlemények. 3. Vö. Danyi Dezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Budapest, 1950. 50-57. 4. Vö. Lexicon universorum Regni Hungaricae locorum populosorum ...anno Domini 1773. Budapest, 1920. 312-313; Petrov Aleksej: Predely ugroruskoj reci v. 1773. g. po. official'nym dannym. Izsledovanie i karty. Materialy z Ugorskoj Rusi. Sank-Peterburg, 1911. 234-237. 5. Sáros vármegye Levéltára Eperjesen kutatható, itt 341 község fassioja őződött meg. Vö. Benkovská Melánia (red.): Krajsky súd v Presove. Urbárske, komasacné písomnosti. Státny Archív v Kosiciach, pobocka Presov. Presov, 1962. A Magyar Országos Levéltárban mindössze 32 Sáros vármegyei paraszti bevallás kutatható, ezeknek csak egy része tanulmányozható korabeli másolatban Eperjesen. 6. Vö. Udvari István: A Mária Terézia-féle úrbérrendezés szlovák nyelvű dokumentumai. (Slovenské dokumenty urbárskej regulácie Márie Terézie). (Szepességi falvak népélete Mária Terézia korában). Nyíregyháza, 1990. 5-17. 7. Divéky Adorján: A Lengyelországnak elzálogosított XVI. szepesi város visszacsatolása 1770-ben. Budapest, 1929. 49-53. 8. Lelőhelyüket ld. az 5. jegyzetben.