A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Borsos Balázs-Penckóferné Punykó Mária: Faragott fejfák a Szernye-mocsár környéki magyar falvak temetőiben

7. kép. Lócának használt fejfa a sírkő mellett a beregújfalusi temetőben hullámvonalakat faragtak. Női, illetve férfi fejfát ma már nem különböztetnek meg, de Dercenben régen a női fejfákon a fejrész alatt bajusz alakú bevágás volt, míg a férfiaké egyenes maradt. Szomorúfűzt e három faluban nem vésnek a fejfa tetejére. Beregen állítják a leghosszabb fejfákat, 220-225 cm-est. Ez 26-30 cm széles és 15 cm vastag. A fejrésze 60 cm, alatta 60-68 cm hosszú bemélyedés van. Ide kerül a felirat. Beregen megkülönböztetnek férfi és női fejfát: a férfi fejfát a teteje alatt bemélyítik, így az egész fejfán körbefutó kiemelkedés, „kalap" lesz. A női fejfa előlapja egyenes és sarkos, hátul azonban le van kerekítve. Ez a „kendő". Az eresz díszítése rendkívül változatos, a női fejfa tetejére „magyar bajusz" is kerülhet. Az előlap fejrészére nap, illetve virágmintákat faragnak, de csak díszként, jelképes tartalmáról nem tudnak. Ma főleg 6 és 4 ágú napot vésnek bele. Kígyóson sok a beregi mintára készült fejfa. A helyiek kisebbek (200 x25 x 14cm), és rájuk díszítésként szomorúfűz, edényből nyíló virág, illetve a katolikusoknál kereszt kerül. A férfi fejfa sarkos, a női fejfa felső oldaléleit viszont levágják, vagy a fejfa tetejét teljesen félkörívesre faragják. Ezt „kendőnek" hívják itt is. (1-2. ábra.) A fejfa anyaga és beszerzése A fejfákat frissen kivágott, „nyes" keményfából, általában tölgyfából faragják. A hozzávaló fát mindenki számára a kolhoz biztosítja a közeli erdőkből. Dercenben. ahol kevesebb az erdő, gyakrabban gyalultatják újra a régi fejfákat, illetve a szükséges ölfát a ruszin falvakból szerzik be. Ha van éppen 1-2 hónapja kivágott fa, akkor azt használják fel. de gyakrabban vágatnak. Az erdész általában lábon száradt fát jelöl ki.