A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Vida Gabriella: Mezőkeresztesi italtartó cserépedények

kot a meglévő statisztikai adatok alapján megfelelő biztonsággal felvázolhatjuk. 1890ben a következő volt a környező vármegyékben a fazekasok száma:

7 Fazekas Köztük önálló Zemplén Gömör 100 94 59 43 64 63 32 23 Abaúj-Torna Borsod 1895-ben Mezőkeresztesen ebből mindössze 4 mesternek volt iparűző engedélye.* Egy Mezőkeresztesen 1898-ban felszabadult mester visszaemlékezése szerint valójában ennél többen foglalkoztak edénykészítéssel. Név szerint: Nagy István, Négyesi Imre, Rem Lajos, Tóth János, Tóth Lajos, Molnár József és Négyesi Andor.

9 A fazekasok megoszlása Borsod megyében 1900-ban településenként (Miskolc kivételével):

l() 1911-ben a Mezőkeresztesen számon tartott iparengedélyes mesterek között 1 edénykészítő, 2 fazekas, 1 cserepes van felsorolva." Ugyanebben az évben a megyei címtár alapján a két fazekas: Rem Károly és Demeter János volt.

12 Az 1930-as megyei címtár Mezőkeresztesen nem említ fazekast.

11 Az ekkor minden kétséget kizáróan dolgozó Demeter János kiegészítő foglalkozásként űzte a mesterséget. 1946-ig készített edényeket.

14 Az 1898-ban felszabadult Áfra Károly szerint a századfordulón a segédeknek kötelező volt „egy kis országlátás, vándorlás".

15 Dolgozott Mezőcsáton, Tiszafüreden, ismerte az ónodi, gönci, szikszói és novaji fazekasokat, vagyis a keresztesi fazekasok élénk kapcsolatot tartottak fenn a közeli és távoli vidékek mestereivel. Három fazekascsaládot ismerünk. Kiemelkedik közülük a szép butykoskorsókat, kulacsokat formázó, fehér alapszínnel dolgozó Rem család. A mesterséget a múlt század 70-80-as éveiben űző Rem Lajos volt a legkiérleltebb formákat készítő, legszebben díszítő mester Mezőkeresztesen. A századforduló előtti évekből is maradtak Rem Lajos feliratú edények. Ezek formában és díszítményben is eltérnek az ő munkáitól, feltehetően a fia készítette őket. A harmadik generációt képviseli Rem Károly, feliratos edényt tőle nem ismerünk. A névazonosság és a visszaemlékezések alapján még a Négyesi és a Tóth családokban öröklődött a fazekasság.

16 Bár található Mezőkeresztes határában „agyagos fekete föld", ez nem való edénykészítésre.

17 A fazekasok ezért kizárólag hozatott agyagból dolgoztak. Az Egertől néhány km-re fekvő Ostoros földjét használták, aminek kitűnő minőségét jól mutatja, hogy az egri fazekasok is azt vásárolták. Ezzel tapasztották ki a környéken a pékek az égetőkemencéket. Az ostorosi legelőn bányászott agyagot novaji fuvarosok szállították Mezőkeresztesre.

1N Az agyagelőkészítés, korongolás és díszítés menete sem termilógiai, sem technikai szempontból nem tér el a vidéken szokásostól.

19 „Gömbölyű", Mezőkeresztes Alsóábrány Szomolya Mezőcsát Tiszatarján Diósgyőr Mályi Répáshuta-Gyertyánvölgy Szalonna 14 1 1 5 3 1 1 10 2