A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Barsi Ernő: Gyermekjátékdalaink és új stílusú népdalaink táji sajátosságaihoz

r m d r d mr md s, s; akkor szinte elénk tárul a népdal keletkezésének folyamata. Egy dallamnak újabb és újabb változatai jönnek létre. Két közeli változat nem is sokban különbözik egymástól, de egy régebbi és egy legújabb, vagy egészen más tájról való már lényegesen. Ha még más szöveg is kerül a dallam alá, szinte észre sem lehet venni, hogy ugyanannak a dallamnak a változatával van dolgunk. Ugyancsak táji sajátosságnak tekinthető, hogy Hajdú-Biharban a Szépen úszik a vadkacsa a vízen kezdetű új stílusú népdalnak még a szövegéből is csak egyetlen sor maradt meg, további részében egészen másképp folytatódik, s a dallam is teljesen más, mint az idézett változatok.

19 Zenta és vidékének (Jugoszlávia) új stílusú dallamaiban is találunk olyan fordulatokat, melyek eltérnek a nálunk ismertektől. A mi Felső-Magyarországon énekelt Sokat arattam a nyáron kezdetű dalunk felugró kvart után lépcsőzetesen jön vissza a kezdő (egyben alap) hangra, majdbVII-l-el zár (1, r dt, 1, s, 1,1,). Zentán Megkell a búzának érni . . . szöveggel éneklik. A dallam csak b 3-ig emelkedik, lépcsőzetesen éri el a tercet, így is halad vissza alaphangra, majd fel- és leugró kvinttel zár. Ez még a kvintválaszban (A

5

) is pontosan így történik (Al,t,dt, 1, m 1, 1, A

5

).

20 Táji sajátosságnak tekinthető az is, hogy a mindenütt ismerős Látod-e babám kezdetű új stílusú népdal első sorának sorzáró hangja, mely a dúr dallamok hatására dó-ra csúszott fel, a burgenlandi örségben még ma is s, zárlattal használatos (Alsóőr, 1983. s, s, s, d d r r r s s fmrm d s, s,). Giusto Cseh Katalin /1949/ Sály, 1960. Barsi Ernő / u K—

h— —r^""—

i— ~k—

i - & ? V H ' , « V 1 X Vili H ~ 5 4 * %U— Szépen úszik a vad-ka-csa a vi - zen f * » Szépen le-gel a gu-lyám a ré-ten Szépen szól a csön-gő armak a nya - ká-ba, V *-—4— Ti - ed ISszëk én babám nem so - ká - ra.