A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Gizella: Székely Károly szobrászművész élete és munkássága

Székely Károly szobrászművész élete és munkássága Ismét egy művész azok közül, akiket munkásságuk nem eléggé átgondolt értékelése, műveik nem kellő körültekintéssel történő szelektálása és megméretése, vagy talán szándékos félreértése indokolatlanul ítélt feledésre. Utolsó éveinek terméséből a kritika korábban önkényesen kiemelte az igazán nem a legkiemelkedőbb alkotásai közé sorolható Gömbös Gyula mellszobrot, s ezen egyetlen plasztika alapján alakították ki az elmarasztaló véleményt műveinek gondolati tartalmáról és formakultúrájáról egyaránt. A politikusok arcképszobrainak elkészítése, a reprezentatív portré mintázása pedig Székely Károly számára nem tartozott a szívesen és gyakran vállalt feladatok közé. Bár a jellemábrázolása, a karakterisztikum megragadása iránti érzéke erőssége volt s legkorábbi munkáin is megmutatkozott, ezt a képességét elsősorban családtagok, barátok, ismerősök arcmása elkészítésénél kamatoztatta. Marosvásárhelyen született, agyagipari szakiskolát végzett. 1899-ben Kiss György szobrász mellett dolgozik az esztergomi bazilika kőfaragó munkálatain.

1 1902-től 1905ig a budapesti Iparművészeti Iskolában Mátray Lajosnál tanul, a marosvásárhelyi iparkamara, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és néhány műbarát, többek között Petelei István hírlapíró, Majláth Gusztáv püspök anyagi támogatása segítségével. Ezt a támogatást kívánja meghálálni első jelentősebb munkájával, a marosvásárhelyi katolikus főgimnázium házikápolnája számára készített életnagyságú bronz corpus-szal (1905).

2 1906-ban ösztöndíjjal a párizsi Julian-akadémiára kerül, ahol Raoul Charles Verlet szobrászművész

3 növendéke s egy fanyar, rezignált arcú, legkevésbé sem hízelgő női képmással akadémiai díjat nyer (1. kép). Még Julian-növendék, amikor szülővárosa bizonyítási lehetőséget kínál: megrendelik nála II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé történt ünnepélyes beiktatásának (1707) közelgő 200. évfordulója alkalmából köztéren elhelyezendő emlékszobrát. A szobor felállításának még a rodostói hamvak hazahozatala is aktualitást ad. A művet sajnos csak az egykorú leírásokból s egy gyenge minőségű fotóról ismerjük: „sóskúti márvány obeliszken Rákóczi bronz mellszobra" - a Mányoky-féle híres portré alapján mintázva - „a mellszobor tövében kardos kuruc vitéz kőbe vésett alakja őrködik. Felirata: Pro libertate". Párizsban barátságot köt Egry Józseffel, aki 1909-ben már idehaza jól sikerült karikatúrát készít a szobrászról (2. kép). 1911-ben együtt is utaznak Belgiumba. Székely 1907-ben tér vissza Budapestre és tanulmányait Stróbl Alajos mesteriskolájában folytatja. Még ugyanezen évben a zuglói függetlenségi és '48-as kör szoborbizottsága küldöttséggel keresi fel, hogy felkérje egy Kossuth-szobor megmintázására, mivel Budapesten még nincs szobra az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vezéregyéniségének. A megbízást azonban mégis Barcza Lajos kapja.

4 Vigaszul szolgálhat, hogy a következő évben egy akt tanulmányát a 2000 koronás Ferenczy-díjjal tüntetik ki. Megrendeléseket kap egy-egy síremlékre, mellszoborra,

5 de a finoman szecessziós, oldott, festői értékeket felmutató portrék (3. kép) a mesteriskolában vesztenek frissességükből, csakhamar visszafogottabbak, klasszicizálóbbak, némiképp szárazabbak, „disz-