A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János-János István: Tokaj irodalmi életéhez, 1818-ból

1790-91. évi) adnak e műfajnak, de ugyanakkor megmarad a „mocskolódó", durva hangnem, mely alighanem kedvesebb volt a vidéki kis- és középnemesség valamint a kisvárosi polgárság füleinek, mint az esztétikailag-szellemileg kiművelt irodalom. Ez természetes is: a rétegkultúra a kalendáriumokon, ponyvákon, falusi kántorok klapanciáin formálódott, s a szerzők sem voltak közönségüknél magasabb műveltségi szinten. „Erre vall a versek és a verselés sivár egyhangúsága, a kompozíció hiánya, a költői eszköztár egyoldalúsága; mindez azonban biblikus és népies elemekkel, a latinos műveltség valamelyes ismeretével párosult."

7 A 18. század végén a pasquillus széltében-hosszában polgárjogot nyert: Fekete János grófról éppen úgy születtek gúnyversek, mint a hírhedt kalandorról, Trenck Frigyesről, vagy az egyházi apologéta Szaicz Leóról. S itt, ezen a ponton a pasquillus már közelít a gúnyvers, a csúfoló népi kultúrákban mindig is meglévő műfajához. Közismert, hogy egyik legelső, magyar nyelvű világi versünk, a Körmöcbányái táncszó éppen egy asszonycsúfoló, s ha utalunk a népszokásokban mindmáig meglévő menyaszszony-. asszony- és vénlánycsúfolók műfajára, akkor egyúttal pasquillus népi gyökereire is rámutattunk.

,s A népköltészetnek ez a vonulata köztudottan szabadszájú, nemritkán trágár, igen gyakran személyeskedő hangvételű. Az obszecenitás, az erotikum emberiséggel egyidős történetét lehetetlen még csak utalásszinten is előszámlálni,

9 mindenesetre bizonyos korokban az irodalomban is polgárjogot nyert magának, mint külön irodalmi műfaj - gondoljunk csak pl. Janus Pannonius obszcén epigrammáira -, de nem volt idegen a 19. század költészetétől sem. (Kollégiumi diákköltészet, Amadé László, Faludi Ferenc, Csokonai - s a listát még igen hosszúra lehetne nyújtani.) Régi korok peranyagai bizonyítják: nem volt ritka a Debreczeni Juliánna-contra Lintzenmajer Dávid-féle kereset, az e perben született enyhe ítélet pedig e tett társadalmi megítélését is példázza: a leányzó erkölcsi rehabilitációjával a dolog lényegi része elintézettnek tekintetett. Ezt érdemli egy Püfedt szájú volt Patikus Hát tsutak bárdolatlan tsitri mit akarsz Másoknak gyalázatot tsinálni akarsz Azon tudtál te mindétig tsak örülni De majd meg fog még benned is a vér hűlni Te egy szolga Legényt Betyárnak nevezet. Majd eszedre térítnek hogy mit fetsegel. Betsületes Neved az néked hogy kurva. Mert előtted igen kedves a jó hurka. Tsak jo lesz ha magad mindég fejérited Aval nyered meg te a Szép Betsületed Előtted a hazugságok tsak futkosnak. Meg érdemled hát te ha segbe Rugdosnak. Te még az Embere szart szeretnél háni De tsufosan le kell még azt néked nyalni Az néked a kedves ha téged meg Basznak Mert az látszik rólad hogy örülsz a fasznak. Azt gondolod tá te hogy rajtad kapkodnak. A puszta pitsadért nem sokakat adnak. Még téted Némely Betyár is el Löknek. Vigyáz mert még a kutya is reád köpne Te undok fertelmes tarka Labu virtse Ki is olyan mint a büdös döglöt tsirke Te tsunya fertelmes rosz sindej pitsáju