A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Siska József: Miskolczi Csulyak István

2. kép. Egy görlitzi sírkápolna rajza Csulyak István naplójából utóbbit látta legalkalmasabb gyülekezetnek és 1616 márciusában családostól a hegyaljai mezővárosba költözött. Ezzel le is zárult életének legmozgalmasabb, permanens lakhelyváltoztatásokkal járó szakasza, mivel ezután 29 évig, egészen a haláláig hű maradt a liszkaiakhoz. Nem jártak rosszul vele, mert egy európai látókörű, sokoldalúan művelt lelkipásztort kaptak személyében. Az iskolák padjaiban eltöltött szokatlanul hosszú idő nem múlt el Miskolci Csulyak István fölött haszon nélkül. Műveltségének alapjait a hazai református iskolákban szerezte. Itt tanult meg kiválóan latinul és görögül. Görlitzben módja volt elmélyedni a szónoklattanban és a költészetben. Mindezeket a Heidelbergben magasfokú teológiai ismeretekkel tetézte. Értette és beszélte a német, szlovák és a lengyel nyelvet is. Tudásával igyekezett aztán szűkebb és tágabb környezetét egyaránt „megfertőzni". Liszkai lelkészségének első éveiben elkészítette az alsó-zempléni egyházkerület javadalmas összeírását. Forrásul elődjének, Szántai Pálnak 1611-ben rögzített vizitációs feljegyzéseit használta fel. A napjainkig fennmaradt összeírás országos viszonylatban is párját ritkítja.

4 Lelkésztársai korán felfigyeltek szervezőkészségére, szónoki tehetségére. 1621ben két ízben hívta meg Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem felvidéki hadjáratai idején a táborába prédikálni. 1623-tól nagy tekintélynek örvendő résztvevője volt a zempléni egyházi közéletnek. Megválasztották Váczi Gergely esperes, gálszécsi lelkész mellé jegyzőnek. Váczi halála után az 1629. május 2-ra összehívott erdőbényei zsinat őt tartotta alkalmasnak az esperesi tisztség betöltésére. Esperességének 16 éve alatt három ízben végiglátogatta a Bodrogkeresztúr, Kistárkány és Varanó háromszögébe zárt egyházkerület összes anyaegyházát és filiáját. A 110 helység mindegyikében jegyzőkönyvben rögzítette tapasztalatait. Ezek a feljegyzések nagyon sokoldalú információval szolgálnak mindazok számára, akik a Hegyalja, Bodrogköz és a Tapoly-völgye lakóinak 17. századi életére kíváncsiak.

5 Különösen szívén viselte a református iskolahálózat gondjait. Sok új iskolát építtetett az eklézsiákkal. A szegényebb gyülekezeteknek pedig a módosabb nemesektől és polgároktól igyekezett pénzt szerezni a meglévő iskolaépületek karbantartásához,