A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Egy (eddig) meg nem jelent várostörténeti monográfia viszontagságai
történeti kutatásokkal foglalkozó intézményben kevés az a történész szakember, aki a város történetének kutatásához elhivatottságot mutatna. Talán a helyzeten javít valamit a most verbuválódó bölcsészkar történész oktatóinak ilyen irányú elkötelezettsége. A monografikus feldolgozás idő- és témabeli határai az egyeztetések során nyugvópontra jutottak-e? A mai napig sem tisztázott, hogy Miskolc város új történeti monográfiája öt-, esetleg három-, netalán egykötetben lásson napvilágot. (Az ilyen irányú elképzelések a későbbiekben részleteiben is feltárulnak a dolgozat kapcsán.) Következésképpen nem világosak az egyes kötetek időhatárai sem. Mindez - vagyis a kötetek száma - az anyagiak függvénye, hisz Miskolc város levéltára forrásanyagban bőségesen áll a kutatók rendelkezésére. Nem képezi vita tárgyát a feldolgozás témabeli határa. Köztudott, hogy Miskolc története egyet jelent a 19. sz. végétől Mindszent község, majd Tapolca, de 1949-től Hejőcsaba, Szirma, Zsolca, Pereces, Martintelep, Görömböly és Diósgyőr múltjával is. E csatolt („bekebelezett") települések történetének feldolgozása azonban nagyon szegényes, ami a készülő várostörténeti bibliográfia cédulaanyagának rendezése során is szembetűnő. Várostörténeti bibliográfiák készültek-e a monografikus feldolgozás elősegítése érdekében? Javarészt a már elkészült várostörténeti próbálkozásokat nem előzte meg a már publikált írások bibliografikus számbavétele. Eddig nem jelent meg egy általános várostörténeti bibliográfia Miskolc nagy, történeti feldolgozását meglőzően sem. Kézbe vehetők azonban a helyi intézmények kiadványainak és a helyi sajtó anyagának már megjelent összesítői. Ilyenek többek között a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a Lévay József Tudományos Könyvtár, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár és a miskolci Herman Ottó Múzeum sajtó- ill. kiadványanyagának bibliográfiái. 10 A Herman Ottó Múzeum - mint az új monográfia szervezésével megbízott intézmény - e téren történt kezdeményezése volt a Miskolc város történeti bibliográfiája elkészítésének összehangolása. 1992 márciusának végén lezárult a közel 40 ezer cédulát eredményező gyűjtőmunka, ami 14 miskolci könyvtáros kétéves megfeszített munkájának a gyümölcsét jelenti. A több doboznyi cédulaanyag magába foglalja Miskolc város múltjáról készült könyvészeti anyag feltárását - a tanulmánykötetek tanulmánycímeinek megjelölésével is -, a helyi és az országos lapok városunkra vonatkozó sajtóanyagát, egészen az egyes intézmények, vállalatok, szövetkezetek stb. néhány száz példányos múltfeltáró munkáiig. (Keressük és várjuk - akár e tanulmány olvasatán is jelentkező - szponzorokat, akik tudnák támogatni e régóta esedékes/várt várostörténeti bibliográfia megjelentetését. ) Legyünk tekintettel a monográfia előkészületeinél a KSH által kibocsátott statisztikai feldolgozásokra is, amit a városra vonatkozóan szinte hiánytalanul megtalálhatunk a KSH miskolci, kerületi hivatalában és a megyei levéltár könyvtárában. Együtt van-e a forrásanyag egy várostörténeti mongoráfia megírásához? Természetesen nincs, hisz a magyarországi levéltárak területi, szervezeti és tematikai megosztottságából adódóan több levéltár tartalmazza egy-egy település fontosabbnál fontosabb irategyütteseit. A kérdés helyes felvetése valójában ez: Mely intézmények archívumaiban vannak a város történetének elengedhetetlenül fontos dokumentumai? Miskolc város fennmaradt, porosodó iratainak kb. 75%-a a B.-A.-Z. Megyei Levéltár Miskolc Város Levéltárában hozzáférhető. Itt többek között kéziratos térképek, városi jegyzőkönyvek, családi levéltárak, összeírások, vagyonleltárak stb. azok az elengedhetetlenül szükséges anyagok, melyek feldolgozása, számbavétele nélkül nem készülhet el egyetlen város monográfiája sem. A nagyszámú megyei anyag várostörténeti szempontú felkutatása is kikerülhetetlen. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattárában van elhelyezve azoknak a személyeknek a hagyatéki anyaga, akik munkásságuk során szá-