A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Sajó Tamás: A diósgyőri főutca történeti változásai

A háború után ez a tendencia megváltozik. Mindjárt a harcok elcsitultával történik két olyan esemény, amelyik a későbbi városfejlődés szempontjából meghatározóvá vált. A honvédemlékmű sorsát befolyásolja, hogy ide temetnek el talán harmincat a december eleji környékbeli harcokban elesett szovjet katonák közül. Az pedig az egész község sorsát eldöntötte, hogy a valamivel korábban felszabadult Miskolc egy hosszú rivalizálásra pontot téve magához csatolja Diósgyőrt. Ezzel megkezdődik a község lassú hanyatlása. A központban ez egyelőre csak apró változásokban nyilvánul meg. Az elhurcolt zsidók üzleteit mások veszik kézbe, a községháza kerületi tanácsként tovább funkcionál. A háború előtti szimbolika első nagyobb szabású redukciójára 1949-50-ben kerül sor: „Az ország zászlója... hát azt felkapálták, odatették a nyilvános vécét egy időre..." (J. J.) - és a nyilvános vécévé alakított térről a katolikus egyház maga veszi be a Jézus Szíveszobrot a templomkertbe. A honvédemlékmű és a református iskola címeréről leverik a koronát. Az egyesületeket jórészt megszüntetik, helyiségeiket állami kézbe veszik. Az egyházi ünnepek visszaszorulnak a templomba. Csupán a honvédszobor előtti állami ünnepek maradnak meg: „1949-től a párt irányítása szerint a közeli intézmények és üzemek rendszeresen a szobornál tartották az ünnepélyt április 4-én, november 7-én és december 3-án. Ilyenkor koszorúkat helyeztek el a három tömegsírnál."

12 - tudniillik a szovjet katonák három sírjánál, melyek a téren kívül a katolikus és a református temetőben feküdtek. A tér tehát nem a honvédemlékmű, hanem a hozzá kötődő felszabadító-motívum miatt tarthatta meg jelentőségét, a hangsúly persze az utóbbin volt. 1954-ben emlékművet is avattak a sír fölött, vörös csillaggal koronázott sírkövet. Egy évtized múlva pedig az egykori jelentését elvesztett, sőt politikailag zavaróvá vált honvédemlékművet el is távolítják innen, áthelyezik a volt református iskola mögé, a Szinva partjára. Az áthelyezés csupán apró részlete egy nagy városrendezési koncepciónak: a Kuruc utcát műúttá építik ki. tőle északra pedig, a majorságok, a zsidónegyed és a szántóföldek helyén tízemeletes lakótelepet és új városközpontot alakítanak ki. „Ugye a Kuruc utca olyan utca volt, hogy azon csak a csorda járt... Amikor az Ady művelődési házat oda tervezték, nagy viták voltak, hogy miért oda a szántóföldre tervezik... aztán mondta nekem a tervező, hogy idefigyelj, ez az első ház, amit itt leteszünk. Ide emeletes házakat fogunk építeni, és ez egy új település lesz... Előtte végig a régi házakat mind lebontjuk a várig, és akkor itt zöldövezet lesz." (B. J.) Miskolc városnak eme „román típusú" falurendezési koncepciójában érdemes felfigyelni arra, hogy bár el kívánja törölni az egész fő utcát, mely még a 60-as években is beszédes tanúja a község egykori önállóságának, sőt el az egész települést, egyetlen elemét mégis megtartja az egykori szimbolikának: a várat. Persze ha akarná sem törölhetné el, de nincs is szüksége rá: saját szimbolikája részévé értelmezi át: „Ne felejtsük cl: Diósgyőr ma már Miskolcnak egy része, III. kerülete. Meglátogatásakor elkerülhetetlen, hogy utunk - hacsak nem Egerből jövünk - ne vezessen át Magyarország második legnagyobb városának, dinamikusan fejlődő, egyik legnagyobb ipari centrumának hossztengelyén, a Szinva völgy nek évezredes útján".'

1 Bár a régi városrész végül is megmaradt, ma már nem több, mint egy peremkerület külső területe. A főutca, amely valaha településsé szervezte, elveszítette központjellegét. A kerületi tanács a hajdani községházából 1971-ben Újdiósgyőrbe költözött, az épületet azóta három ki:>ebb gyár bérli. Az üzletek négy kivételével bezártak, funkcióikat az új városközpont szolgáltatóházai vették át. A forgalmat a kitágított Kuruc utca szívta el a főutca hajdani nevével (Árpád utca) együtt; a mai Blaha Lujza utcán csak a visszafelé közlekedő villamos jár. És az állpotok romlásának ütemében tűntek el az utca régi lakói; helyükre az 1966-ban megszüntetett ősi cigánytelep családjait költöztették. A más lakáskultúrájú cigányság betelepülése a házak állagának gyors leromlásához