A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Barsi János: A minoriták Miskolc társadalmi életében megtelepedésüktől a 19. század elejéig

További példák szaporítása nélkül is megállapíthatjuk, hogy korszakunk első szakaszában a 18. század 50-es éveiig a miskolci rendházban legalább egy páter tartózkodott állandóan, de akkor sem járnánk messze az igazságtól, ha legalább két-három páter ott-tartózkodását állítanánk a hozzájuk tartozó néhány laikus testvérrel egyetemben. Korszakunk második szakaszában, az 1750-es évektől fogva, tizenöt páterrel és hat laikus testvérrel számolhatunk, míg az 1800-as évek táján tizennyolc pátert találunk a rendházban, tizenegy pátert a pasztorációban, majd három laikus testvért a rendházban. A most közölt átfogó adatokat érdemes kicsit jobban részletezni. A klauzura miatt a rendházban élők jó része nem érintkezett közvetlenül a külvilággal. A házban élő laikusok pedig az örökfogadalmas szerzetesek szerzetesi munkáját könnyítendő a rend belső életéért voltak felelősök; a főzés, a takarítás, a belső karbantartó munkák elvégzése volt a feladatuk. A korszakunk elején ugyan még nem, de annak dereka tájától a miskolci rendház egyre nagyobb szerepet vállal a konvent határán belüli, sőt még az azon kívüli világi plébániák vezetéséből vagy a világi plébánosok káplánnal való segítéséből. Ugyanez mondható el a rendház iskolájában végzett tanítói munkásságról is. A teljesen kiépült iskoláztatás érzékelhetően leválasztja a konventről az abban szerepet vállalókat, igaz, ezzel sajátos lehetőség is teremtődött Miskolc társadalmi életének befolyásolására. Korszakunk második felére feltűnően sok a személyhez köthető papi szolgálat, ami például valamely földbirtokosnál végzett kápláni vagy nevelői tevékenységet takar, s ami szintén egyfajta új társadalmi kapcsolat létrejöttére utal. Ezek figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy az első látásra tekintélyes létszámúnak látszó konventből aránylag kevesen voltak kapcsolatban a helyi, miskolci társadalommal. Igaz, ez a kapcsolattartás számos formában nyilvánult meg: hol az alamizsnát szedők, hol a prédikációkat, miséket tartók munkásságában. Mint látjuk, a minoriták kapcsolatot tartottak a város és a megye minden társadalmi rétegével, a földesurakkal, hiszen káplánként, gyermekeik nevelőiként jelen voltak az életükben, a templomba járó hívekkel, akiknek prédikáltak, az adakozókkal, akiktől adományokat fogadtak el, a bebörtönzöttekkel, akiket látogattak, s akiket térítettek is, hiszen nem kevés kálvinista vagy luteránus tért meg éppen ezen a helyen. A börtönpasztoráciőról még alább szólni fogunk. Minden rend fontos küldetése az a társadalomban végzett munka, ami a hit terjesztését segíti elő, illetve amelyik arra irányul. Különösen azoknál a rendeknél, amelyek missziós szándékkal alakultak, mint a ferencesek rendje is. A levéltári anyagban szintén számos forrás tanúskodik a minoriták missziós tevékenységéről. Források találhatóak a minorita anyagban a minorita rend missziós tevékenységéről, s van egy jegyzék, mely a miskolci minoriták munkássága nyomán áttértek neveit és legfontosabb adatait tartalmazza. Ezek ismertetése szintén fontos, s az így kapott adatokból következtetéseket lehet levonni azon rendi munkáról, amelyet a világban, a társadalomban végeztek a szerzetesek. Az összes minorita rendházat magába foglaló rendtartományi áttértek jegyzéke 1748-tól 1770-ig tartalmaz adatokat. A forrás negyvenegy fóliót foglal magába, s tartozik még hozzá egy néhány fóliós kiegészítés is, amelyben 1766-tól 1778-ig találunk ilyen jellegű adatokat. Az 1748-as első év az aradi rendház által végzett térítő munka nyomán áttértek jegyzékét hozza, de találunk benne feljegyzéseket Borsod vármegye jelentős nemesi családjairól is, mely családok, mint például a Szirmay család, Miskolc város társadalmi életében is jelentős szerepet töltöttek be.

y A másik ilyen jellegű bejegyzésből tudomást szerezhetünk arról, hogy Szirmay Tamás Sáros vármegyei főispán és felesége, Barkóczy Klára a luteránus hitről a katolikus hitre tért, s ezáltal Tárca, Szemvis, Polom, Visok és Tila falvak egyháza szintén