A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Seresné Szegőfi Anna: Miskolc reformkori társadalma

hány osztályba lehet sorolni és milyen épületek tartoznak az egyes osztályokba. Megtudjuk, hogy a belváros első osztályába sorolt házak között kétemeletes és egyemeletes kőházak vannak, és ami érdekesség - Orosz István is említette -, megjelennek a kőből épült borházak a Tetemváron, az Avas alján. Ez utóbbiak is az első osztályba sorolandók.

5 A városiasodás másik fontos kérdése, amiről említést kell tennünk, a közlekedés. Már ebben a korszakban is meg kell különböztetnünk az ún. helyközi közlekedést és a belső városi közlekedést.

6 A helyközi közlekedésre jó adatokat találhatunk a városi tanács jegyzőkönyveiben, ahol az idegen szekeresek viselkedése elleni panaszok napirenden vannak. Kitűnik ezekből az iratokból, hogy a belvárosi parkolás és köztisztaság már akkor is igen nagy gond volt. A helyközi közlekedés történetének fontos állomása, hogy 1836-ban megindult a rendszeres gyorskocsiforgalom, ez a gyorskocsi kötötte össze Miskolcot Pesttel és Eperjessel. Korszakunk történetéhez tartozik az a tény is, hogy az 1832/36. évi országgyűlés döntött a miskolci vasútról. A közlekedés kérdésköréhez tartozik, hogy a városi tanács mozgalmat indít Miskolc kövezetvámszedési jogának elnyeréséért. Bár a mozgalom eredménye 1873-ban mutatkozik, a kezdeményezés jelzi a közlekedés fejlődését. A városiasodás témakörébe tartozik a közrend és a közbiztonság. Szóltam már a korszakban megszülető legelőrendtartásokről. A legelőrendtartás egyfajta közrendet volt hivatva szolgálni, ez abból is látszik, hogy a tanács újra és újra megállapítja, hogy a legelőrendtartás értelmében felállított stázsák nem biztosítják a közrendet. Kun Miklóstól tudjuk, hogy bekövetkezik a városi rendőrség felállítása, ahogy ő nevezi: a rendőrkatonaságé. Sajnos, Kun Miklós tudósításán túl eddig pontosabb adatot nem sikerült felkutatni. Segédkönyvekből tudunk arról, hogy már a reformkorban megkezdődik a cselédrendtartás elkészítése, a szépítészeti szabályoknak, azaz az építési rendtartásnak az előkészítése. Mindkettő csak a kiegyezés után válik írásos anyaggá, dokumentummá. A közrendnek és közbiztonságnak a témakörében kell megemlékeznünk a koldulás rendeletéről, amelyet Szendrei János könyvéből részletesen megismerhetünk.

7 A rendelkezés lényege az volt, hogy a tanács havi bérrel támogatva a koldusokat akarta megszüntetni a házról házra koldulást. Szendrei János részletes leírása ellenére van még teendőnk a koldulás rendeletével kapcsolatban. A végrehajtás mikéntjét kell tisztáznunk. Ez esetben ismét csak a tanács elé kerülő panaszok sokaságának elemzése segíthet. A városiasodás egyik központi kérdése az oktatásnak és a kultúrának a polgárosodása. Az oktatásban igen sok konkrét eredményt ismerünk. A korszakban van a városnak öt felekezeti alsófokú iskolája, közülük legfiatalabb az izraelita. 1842-ben megindul a tanonciskola, 1844-ben megnyitják a példányóvodát és a tanítóképzőt; a sort 1848-ban az önálló kereskedelmi iskola megnyitása zárja. Ami a város kulturális életét illeti, ismerjük a száraz tényeket, kutatásainknak a napi működés mikéntjére kell irányulnia. Legelsőként emlékezzünk meg a színházról. Sokan és sok mindent megírtak már a miskolci színházról, ennek ellenére reformkori története fehér folt. Legfontosabb feladatunk lenne a színház műsorát összeállítani, az előadott darabokat közelebbről vizsgálni, annak függvényében, hogy a miskolci rendkívül politikus színház volt. Számtalan megjegyzés utal arra, hogy az országgyűlés történéseit követve új darab, illetve előadás készült, egyik napról a másikra. Ugyancsak napló, illetve levélrészletek utalnak arra, hogy a műsoron lévő darabok szövegébe a jelenlévő országgyűlési követ tiszteletére aktualitásokat szövegeztek. A naplók és a követlevelek kutatásával a színház életének ezekre a részleteire is találunk megbízható adatokat.

8 A színház története mellett részletesen kell fogalalkoznunk az egyesületekkel, mint a