A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Miskolc társadalmának 18. századi összetétele

A nagyszámú armalista (újabb) nemesek mellett helyet és rangot követeltek maguknak Miskolc társadalmi életében a possessionátusoknak hívott donációs nemesek. Ez utóbbiakhoz tartoztak: a tapolcai apát, a pálos remeték, Haller Sámuel, Szirmay L, Dőry A., özv. Szepessy Pálné, ifj. Szepessy Pál, Szepessy I., Bük L., Szentmiklóssy György, Danka Balázs stb. Mindezeken túl a 18. század első felének betelepülő nemesei között voltak: a Vay, az Almássy, a Melczer, a Máriássy, a Szemere, a Vadnay, a Szatmáry-Király, a Dioszeghy, a Ragályi, a Szontágh, a sankfalusi Steinicher családok. A városi nemesség számaránya a század első felében a következő képet mutatja: 1711ben 243,1744-ben 335,1755-ben 564 nemest conscribálnak. A 18. század végére a város és a vármegye közéletében vezető szerepet játszó nemesek között voltak: Palóczy, Szemere, Bük, Gombos, Lónyay, Ragályi, Vay, Vadnay, Szatmáry-Király, Gencsy, Garas, Kun, Nagy, Máriássy, Melczer, Rácz, Dominkovich, báró Orczy, gróf Csáky, Fáy, Almássy, Okolicsányi, négyesi Szepessy, Szalay stb. Az első magyarországi népszámlálás adataira hivatkozva a 18. század második felében Miskolc város tényleges népességéből (idegenekkel: 900 fő, távollevőkkel: 213 fő, együtt 14 089) 1958 fő volt nemes rangú. Közülük sokan a közügyeknek szentelték életüket, annak szolgálatában álltak, legtöbben azonban inkább magán- és gazdasági ügyeikkel foglalatoskodtak. A nemesek soraiból igazán kevesen voltak azok, akik „csak a könyvek iránt érdeklődtek volna" és szinte elenyészőnek tekinthető azok száma „akik a tőkéből vagy a külföldre szállított áruból pl.: selyemből, dohányból, hamuzsírból, hegyi zöldből, kézműiparból, ammóniáksóból stb. éltek" - ahogy az akkori helyzetet szemtanúként Benkő Sámuel, a város első monográfusa látta. A nem nemesekkel egyformán a nemesek is inkább földműveléssel, szőlőműveléssel és ezek „fölösleges termésének" pénzzétételével töltötték napjaikat. Nemesek jövedelmi forrásai - 1702 szántó- rét szőlő malom fundus föld (db) (db) parlag kert (kapás) pince Dőry A. 1 8V2 56 36 1 1 78 6 BükL. 1 6 44 3 Aszalay A. 5V2 90 28 8 1 Boldizsár Zs. 4V2 11 13 135 4 Szepessy P.-né 4 26 8 1 49 3 ifj. Szepessy P. 2 28 12 1 131 2 Váczy A. főbíró 4 20 12 13 2 Város IIV2 28 18 4 100 1 A fenti táblázatból is kitűnik, hogy a 18. század első felére erősen felszaporodott a Miskolcon élő nemesek vagyona is. Az egész pertinenciájú fundusok - kevés híján az ő kezükben összpontosultak, ők voltak az ortványok tulajdonosai, ők azok, akik felhalmozták a szőlő-, pinceingatlanokat stb.