A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)

MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN - Rémiás Tibor: Miskolc társadalmának 18. századi összetétele

3 és félszeres növekedése miatt - már a 18. század végére a túlzsúfoltság volt jellemző (72 utca) Miskolcon. Belterülete 1773-ban 430 hold, míg 1817-ben 684 hold volt. Külterületi kiterjedése 1773-tól 1817-ig szinte változatlan, hisz 9101 kh-ról 9141 kh-ra változott. A város határának művelési ágak szerinti megoszlása hozzávetőlegesen így alakult. 1563-ban szántóföld 2 ezer kh, szőlő 400 kh, háztelek, kert 100 kh, kaszáló, rét 400 kh és irtványföldek 50 kh, ami 1702-re a következő változásokkal járt: szántóföld 2400 kh, szőlő 500 kh, háztelek, kert 250 kh, kaszáló, rét 700 kh és irtványföldek 300 kh. A már említett 72 utcás 19. század eleji Miskolcon a vizsgált század közepén (1759) még csak 44 utca létezett. Egy 1745. évi összeírásban

2 a következő utcanevekre lehetünk figyelmesek: Malom-szög, Papszer, Toronyallya, (103 contribuens) Szirma uttza (62), Tetem Vár (10), Ujj Város (71), Varga Szögh (13), Czikó uttza (25), Derék uttza (18), Fábián, Mészáros, Kádas uttza (71), Hunyad uttza (78), Piacz uttza (79) - hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Városi nemesség A város armalista és donációs nemesi lakosságának számát nagymértékben növelték a török idők alatt beköltözött előkelő családok, akik többnyire a város főutcáján vásároltak telkeket és házakat. A lakosság több mint 80%-át ennek ellenére az iparosok, kereskedők, valamint a szőlőműveléssel, borgazdálkodással foglalkozó földművesek tették ki. 1563-ban még csak 21 nemesi kúria létezett Miskolcon. Számukat a betelepedő vidéki nemesek, valamint a királyi és zálogos uralom nemesítései növelték meg erőteljesen. Ennek eredménye jól tükröződik az 1689. évi összeírásból, ahol a vármegye már 545 Miskolcon lakó nemest íratott össze. A török elől nagyobb biztonságot nyújtó városban a 16. századtól beköltöző nemesi családok az alábbiak voltak Miskolcon: a négyesi Szepessy, a felsőpulyai Bük és Bárczay, a 17. századtól a Dőry, Borsy, Fáy, Móré, Chernél, Szirmay, Jászy családok stb. /. kép. Magyar nemesi viselet a 18. század 2. kép. Magyar nemes asszony viselete elejéről (Bél Mátyás: Prodromus, Nürnberg, (Régi erdélyi viseletek; Viseletkódex 1723., Mikoviny Sámuel metszete) a 17. századból, Budapest, 1990.)